4
0
“Csak az lehet vesztes, aki feladja a harcot, hiszen felejthetetlen elődjeinktől útmutató szilárd erkölcsi meggyőződést, hitet és bíztatást kaptunk. Ők adták át stafétaként a gondolat, a lélek és szó fáklyáját, hogy méltóképpen és méltósággal adhassuk át az utánunk jövőknek.”
Senkálszky Endrét, a szamosújvári Placsintár család kiemelkedő alakját idéztem. A kiváló színész, a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja és igazgatója is, 1964 és 1969 között, anyai ágon a szamosújvári Placsintár család leszármazottja. 1914- ben született Kolozsváron, számára a színpad hivatás volt, 1977-ben ment nyugdíjba, de 2010-ig megszakítás nélkül játszott. Tehetséges jellemszínész volt, érdemes művész, aki több száz szerepben nyújtott emlékezetes alakítást. Játszott Shakespeare darabokban, Othellot, Tybaltot, Petrucchiot, III. Richardot, de játszotta Warwick grófot és Richardot Shaw színdarabjaiban vagy Luca Arboret Delavrancea darabjában és nem utolsósorban, ő volt Madách Ádámja és Katona József Bánk Bánja is.
Az idézet természetesen a színészkollégákhoz szól, de, általánosítva, híven tükrözi felmenői hitvallását. Mert kik is voltak a szamosújvári Placsintárok, azt a legjobban Szongott Kristóf monográfiájából tudhatjuk meg. Mert ez a könyv kimeríthetetlen forrás az Erdélyben letelepedett örmények életéről, címlapján sokatmondóan áll „Itt a holtak élnek s a némák beszélnek.”
A szájhagyomány szerint, apai nagyapám is mindig erről mesélt, az Erdélyben letelepedett örmények Ániból, a Bagratida királyok fővárosából menekültek el a XII. században. Menekülésüket úgy földrajzi helyzetük, országuk Európa és Ázsia határán, a fontos kereskedelmi útvonalak mentén helyezkedett el, mint keresztény vallásuk váltotta ki. Így gyakran érték őket perzsa, makedón, arab, tatár, oszmán támadások A százezres lakosú, ezeregy templomú Áni végleges pusztulását, a bizánci és szeldzsuk invázió után, a tatárok támadása okozta a XIII. században. Az erdélyi örmények ősei a XII. században kezdték meg vándorútjukat, először a Kaukázusba, majd a Krím félszigetre és Lengyelországba mentek, végül Moldovában telepedtek le, mintegy 30 ezren. Moldovából, a nagy kereskedelmi adók, a török-lengyel háború, a tatár támadások miatt, Erdélybe jöttek. I Apafi Mihály fejedelem 1672-ben behívta az örményeket elsősorban azért, hogy fellendítsék a gazdasági életet, de azért is, hogy a háborúk miatt lecsökkent lakosságot gyarapítsák. Az örmények elfogadták a fejedelem szívélyes meghívását és eleget is tettek az elvárásoknak, amint Szongott Kristóf írta: „paraszt vagy írástudatlan egyetlen egy sem volt közöttük. Hoztak magokkal vagyont bőven; hoztak ezenkívül értelmet, míveltséget, vallásosságot, becsületességet, munkakedvet…” A letelepedett örmények először templomot építettek, hogy hálát adhassanak a Gondviselésnek a nagy kegyelemért, hogy otthont kaptak, majd iskolát alapítottak, „hogy az új nemzedék is tanulhasson…”
Így történt ez Szamosújváron is. A város alapkövét 1700-ban tették le, Alexa örmény mérnök tervrajzai alapján, akit Verzereskul püspök Rómából hozott magával. Az első alapítók, a szászokkal folytatott viszály miatt, Besztercéről menekültek, de jöttek Gyergyószentmiklósról, Csíkszépvízről és még más örmény lakta településekről is, szándékuk az örmények összpontosítása volt egy városban. Természetesen, szokásukhoz híven, először templomot építettek, a Salamon templomot, majd a főtéri örmény katolikus székesegyházat, a legnagyobbat Európában. Következett az iskola, az öregek otthona, a fiú és leány árvaintézet és a Placsintárok mindenhol ott voltak. Placsintár Dávid polgármester őse, Placsintár János, nem sokkal az 1672-es letelepedés után,1683-ban hősi halált halt Bécs ostrománál. Fiait, Placsintár Lukácsot és Bogdánt, szamosújvári tanácsosokat, III Károly király Bécsben, 1737 augusztus 23-án kelt” czímerlevelével”, úgy atyjuk vitézségéért, mint saját érdemeik elismeréséül, nemesi rangra emelte. Később a király a fivérek összes hozzátartozóit a nemesek sorába iktatta.
A Placsintár család már az 1700-as években három főbírót adott Szamosújvárnak, Placsintár Lukácsot, 1724 és 1735-ben, Placsintár Bogdánt, 1739-ben, Placsintár Dávidot, 1751-ben. II. Placsintár Dávidot 1872-ben választották polgármesterré és 29 évig volt polgármester, egészen az 1901-ben bekövetkezett haláláig.
Placsintár Emánuel, 1785-ben Belső-Szolnok megye ülnöke volt, Placsintár György pedig 1798-ban Békés megye ülnöke, habár 1848 előtt ritka eset volt, hogy örmény „valamely hivatalnál alkalmazást” nyerjen.
I. Placsintár Dávid polgármester már 1751-ben, székfoglaló beszédében kihangsúlyozta, hogy „a város édes mindnyájunké” és ezért a tanácsnokok, a communitas és az egész város támogatására szükség van. A város biztonságáért „utczakapitányokat” kért. Ugyanakkor kérte, hogy a más nemzetiségű mesteremberek az örmény fiatalok közül is vegyenek fel inasokat és ezeket díj nélkül tanítsák meg mesterségekre. Minden kérését teljesítették, mert a város javát szolgálták.
II. Placsintár Dávid megválasztásakor,1872-ben, megfogadta, hogy „igénytelen tehetségét minden körülmények között arra használja fel, hogy a törvény és a városi közönség által megállapított és felsőbb helyen jóváhagyott szabályrendeletekben kijelölt korlátok között és azoknak teljes érvényt szerezve, a király, haza és egyesek java és boldogulása előmözdíttassék” és csak addig kéri a „választók bizalmának ajándékát”, amíg arra méltónak találják és ez a Placsintár Dávid polgármester volt annak a Budapestre küldött bizottságnak a tagja, 1887-ben,amelynek eredményeként az uradalom, amely 1672-ben,mikor bejöttek az örmények Erdélybe, eladó volt 50 ezer forintért, végül is Sza mosújvár kezében maradt, de 325 ezer forintjukba került, viszont lezárták a kincstárral folytatott évekig tartó pert.
Szongott Kristóf Genealógiájában a Placsintár névről megtudjuk, hogy görög és latin eredetű szó „palacsintakészítő”, a placentar (ius) rövidebb alakja. Viszont a Placsintárok azon ága, melyből II. Placsintár Dávid, Szamosújvár polgármestere származik, Ászvádur volt, örmény eredetű szó, jelentése Istenadta, Istentől adott. A név német változata Szongott, ami a két család között kapcsolatot feltételez. Hogy a ma Szamosújváron élő Placsintár leszármazottak a híres Placsintár Dávid városépítő polgármester rokonai vagy sem, pontosan nem tudjuk, mert a nagy családnak számos ága van, de az tény, hogy a család birtokában van számos Placsintár haláláról megemlékező szomorújelentés, köztük a fent említett Placsintár Dávidé is.
A szamosújvári Placsintárok, az évek során, szétszéledtek a nagyvilágban. Voltak, akik csak Kolozsvárig mentek, de voltak, akik Magyarországon, Spanyolországban, Németországban vagy éppen az Amerikai Egyesült Államokban telepedtek le. A szerteágazó család 2009-ben családi találkozót szervezett Magyarországon. Hét generációra visszamenő családfát állítottak össze, tövénél Placsintár Gergely (1820 -1875) és Buzeskó Mária (1828 – 1870) áll. Nyolc gyermekük közül, Lukácsnak a lánya, Mária a nagy színművész, Senkálszky Endre édesanyja. Szamosújváron két unokájuk, Katalin és Anna élt. Nehéz sorsuk volt. Katus néni egyedül nevelte két fiát, majd később egyik unokáját. A nagy család nem hagyta cserben. Senkálszky Endre havonta anyagi járadékkal segítette nagynénjét, Anna húga is mindvégig mellette volt. Katus néni nagy türelemmel, kitartással, de főleg hittel viselte sorsát. Mindenkihez volt egy jó szava, kedves mosolya és fáradhatatlanul Szent Antalhoz imádkozott, mindenkiért.
Ma Szamosújváron csupán Placsintár Katus néni két unokája, egy dédunokája és egy ükunokája él. Ők az utolsó Placsintárok Szamosújváron. Őseik nyelvét már nem beszélik, de gyakran kerül asztalukra a hagyományos hurutos leves fülecskékkel és az édes dáláuzi. Kifinomultak az erős, karakterisztikus vonások, a göndör haj is lassan kezd kisimulnia sötét színek megvilágosodtak, de szívük mélyén féltve őrzik örmény gyökereiket és Szent Antalhoz imádkoznak. Nevük viszont örökre Szamosújvárhoz köti őket, mert az örmény temetőben és az örmény katolikus székesegyház kriptájában a Placsintárok neve kőbe vésve, szilárdan néz szembe az örökkévalósággal.
Riti Gabriella
[…] kiállítótérként működik. Itt régi szamosújvári festmények, a Placsintár család (https://kozlony.ro/placsintarok-szamosujvaron-es-a-nagyvilagban/) címere, régi és új fűzesmikolai ikonok és egyéb festmények […]