0
0
Július 5-én, pénteken, 17 órától avatják fel a Lászóffy-házban (vagy láncos ház) költöztetett városi múzeumot. A jelenlegi múzeum nem az első az említett épületben, ugyanis a 20. század elején itt nyitották meg az örmény múzeumot. A jövő héten majd közlünk egy cikket a szamosújvári múzeumok történetéről.
A Lászlóffy-házat nemrég újította fel az önkormányzat, és januárban avatta fel. Az épületben azóta több eseményt szerveztek, ugyanis nemcsak múzeumként, hanem kulturális központként is működik.
Az eredeti elképzelés szerint az épület a Szamosújvári Múzeumi Központ székhelye, melynek úgy az új, mint a régi helyszínen lettek volna kiállítótermei, mert a Karácsonyi-házat nem akarták teljesen kiüríteni. Az új múzeumi részlegben főleg a város örmény múltjára akartak reflektálni és erre a célra szükséges tárgyakat közösségi összefogással akarták összeszedni, de az utóbbi terv nem jött össze, ugyanis csak egy zongorát és egy 18-19. századi pipát, egy 19. századi szobacsengőt és négy 17-19. századi pecsétet adományoztak.
Milyen lett az új múzeum és mi lesz a sorsa a Karácsonyi-háznak az majd kiderül a jövő héten, ugyanis szerkesztőségünk ott lesz az avatáson.
A láncos ház rövid története
A szamosújvári Lászloffy-ház az egyike a még meglévő barokk emeletes házaknak. A házat „tartós ormányi kőből”[1] emelték, és építését 1747-ben fejezték be. Az oszlopos kapun a Lászlóffy család címere található (amit a kommunista államosításnál legyalultak), a kapudíszeket Anton Schuchbauer faragta[2]. A házat Láncos-háznak is nevezik.
Anton Schuchbauer 1719 és 1789 között élt és a barokk korszak egyik legjelentősebb kolozsvári szobrásza volt.
A Láncos-házban működött 1842 és 1855 között a Nagyszebenből ideköltözött az 51. ezred katonanevelő intézete, a Károly Ferdinánd ezred iskolája. A tanintézetnek hat tanára volt: egy pap, egy főhadnagy (ő volt az igazgató is), egy orvos és 3 őrmester. Igazgatója 1848-ban Ádler Szeverin, aki beállt Bem József seregébe, mint főhadnagy. Őt Wohlmann József követte tisztségében, 1849-ben. Az iskola 15 diákja beállt honvédnek az 1848-1849-es szabadságharc idején. 1855-ben az iskola elköltözött a városból és a Lászlóffy házba beköltözött az örmény-katolikus elemi fiúiskola. Költözésekor a tanintézetnek 47 diákja volt.
1861-től a Lászloffy-házban Voith Miklós javaslatára megalapították magyar tannyelvű örmény-katolikus algimnázium.
Rövid ideig, 1901 és 1902 között, az épületben működött az Állami Polgári Lányiskola. Ezt követően ebben az épületben avatták fel az Örmény Múzeumot, melynek megálmodója Szongott Kristóf volt.
Az épület a kommunista államosítás után számos célnak szolgált, volt gyár, ifjúsági otthon, ahol néptáncot is oktattak.
A rendszerváltás után is egy ideig ifjúsági célokat szolgált. A helyszín a Kaláka néptáncegyüttes történetének is kiemelt helyszíne, 1991 őszén kezdődnek el itt az első próbák az Ifjúsági klub egyik termében (1992-ig).
Idővel a ház borzasztó állapotba került és úgy tűnt, hogy a végső pusztulás vár rá, de végül 2015 után az önkormányzat visszaperelte és 2021-ben megkezdődött a restaurálása. Az épület restaurálását 2023 decemberében fejezték be.
A szakszerűen felújított épület a kultúrát fogja szolgálni, ugyanis ide költözik a városi múzeum, mely egy korszerű, modern múzeum lesz és ugyancsak itt lesz egy képzőművészeti kiállítóközpont is, ugyanis a turisztikai információs központ erre a célra alkalmatlan.
RJA
[1] SZONGOTT
[2] BALÁZS-BÉCSI ATTILA: Szamosújvári örökség, Téka Alapítvány, Szamosújvár, 2013, 41. o.
