0
0
Az emelkedő járványadatok ellenére, a múlt évekhez hasonlóan, augusztus 14. és 15. között szervezték Nagyboldogasszony búcsúját a füzesmikolai kolostornál. A tavalyitól eltérően semmilyen korlátozást nem vezettek be a búcsú idejére. Sem létszám korlátozások, sem pedig kötelező maszkviselést nem írtak elő a járványügyi intézkedések. A kolozsvári érsekség javasolta a résztvevőknek a maszk viselését és a szociális távolság betartását. Más rendezvényektől eltérően a részvételt sem teszthez sem pedig oltáshoz nem kötötték, de amennyiben igényelték a zarándokoknak lehetőség adódott felvenni a koronavírus ellen oltást, ugyanis Füzesmikola határában egy ideiglenes oltóközpontot állítottak fel, de nagyon kevesen oltották be magukat.
Az idei búcsún, a becslések szerint 10-20 ezer ortodox zarándok vett részt. A zarándoklat fénypontjára augusztus 14-én este került sor, amikor körbevezették Csodatevő Mária ikonját, melyről úgy tartják, hogy gyógyító és csodatevő ereje van.
Az augusztus 15-én tartott szent misét a kolozsvári metropolita, Andrei Andreicuț celebrálta. A metropolitán kívül, a zarándoklaton többek között részt vettek a szamosújvári, illetve a tordai esperesek.
A legtöbb esetben a búcsújárók sátorban vagy a szabad ég alatt töltik el az éjszakát. Sokan közülük gyalog érkeznek a kolostorhoz és ugyanúgy távoznak is.
A kolostor és a zarándoklat rövid története
A kolostor területén lévő kis fatemplomot 1552-ben említik először a dokumentumok, de valószínűleg már régebbtől ott állt. A mostani fatemplom nem az eredeti, mivel az 1973-ban leégett. A jelenlegi kis fatemplomot 1974-ben hozatták a Szilágy megyei Csicsógombásról Érdekességként elmondható, hogy az eredeti a kis fatemplomot a szentbenedeki Kornisok restaurálták 1714-ben.
Az első kőtemplomot 1875-1879-ben építették. Az elmúlt évtizedben megkezdték egy újabb és nagyobb téglatemplom építését.
A kolostor 1699 után lett híres, amikor a hagyomány szerint, az 1681-ben festett Szűz Máriás ikon 21 napon keresztül megállás nélkül sírt. Ezt követően évről – évre egyre többen zarándokoltak, az akkor már görög-katolikus kolostorhoz. A búcsú annyira ismert lett, hogy XIII. Kelemen pápa 1767-ben kegyhelynek ismerte el és búcsút hirdetett a három Mária-főünnep: Gyümölcsoltó Boldogasszony (már. 25), Nagyboldogasszony (aug. 15) és Kisboldogasszony (szept. 8) napjára. Az utóbbi kettőnek alakult ki hagyománya, ami a mai napig él. Persze szeptember 8-án jóval kevesebben zarándokolnak/zarándokoltak el a füzesmikolai kolostorhoz.
1948-ban, amikor betiltották a görög-katolikus egyházat a kolostor az ortodox (görög keleti) egyház tulajdonába került. Mivel az 1989-es rendszerváltás után a kolostor és a „könnyező” ikon nem került vissza a görög-katolikusok tulajdonába, a két egyház a mai napig pereskedik tulajdona felett.
Riti József Attila
Több kép megtekinthető a kolostor hivatalos Facebook oldalán.
