Novák Ferenc Tata – nekrológ - Szamosújvári Közlöny

Read Time:3 Minute, 9 Second

Novák Ferenc Tata – fotó: Téka Alapítvány

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Novák Ferenc, közismert nevén Tata, nemzetközileg elismert koreográfus, filmrendező, néprajzkutató és az autentikus folklór kutatója. Novák Ferenc 94 éves korában, 2024. augusztus 17-én Budapesten hagyta el ezt a világot, felbecsülhetetlen értékű kulturális örökséget hagyva maga után. 1931. március 27-én született Nagyenyeden, de szamosújvári örmény származású volt, családtagjai az örmény katolikus temetőjében nyugszanak. Bár örmény származású magyar volt, kissé románnak is tartotta magát, így képviselte Szamosújvár és Erdély soknemzetiségű kultúráját.

Novák Ferenc koreográfus, 1983 óta a Honvéd Együttes kulturális igazgatója, valamint az amszterdami Folklór Táncszínház rendező – koreográfusa volt. Több olyan művet koreografált, amelyek a magyar és nemzetközi nemzeti örökség részévé váltak, mint például az István a király (a leghíresebb magyar rockopera), Antigoné, Magyar Electra, Forrószegiek, Lúdas Matyi, János vitéz, Magyar Menyegző, Keleti táncvihar, Évszázadok táncai, Kocsonya Mihály házassága, A helység kalapácsa, Kőműves Kelemen és mások. Személyisége és a magyar kultúrára gyakorolt hatása Bartók Béláéhoz vagy Kodály Zoltánéhoz hasonló, amiért számos díjjal és kitüntetéssel jutalmazták.

Novák Ferenc élete utolsó pillanatáig aktív volt, utolsó nyilvános szereplése áprilisban volt, amikor a táncháztalálkozón a táncházmozgalom történetéről tartott előadást.

Mint említettem, Novák Ferenc Nagyenyeden született, gyermekéveit Erdélyben töltötte, ahonnan a második világháború idején családjával Magyarországra emigrált, ahol a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán 1965-ban szerzett néprajzkutatói oklevelet. Néhány évvel később koreográfus-rendezői diplomát is szerzett a Színművészeti Főiskolán.

Kulturális tevékenységét 1954-ben kezdte, amikor megalapította a HVDSZ Bihari János Bihari János Táncegyüttest, amely hamarosan az amatőr együttesek legjobbjai közé került.

1964 és 1977 között a Honvéd Együttes tánckarának vezetője volt, amelynek 1983-ban kulturális igazgatója lett. Nemzetközi elismerést 1977 és 1983 között ért el, amikor az amszterdami Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője volt. Továbbá a Magyar Táncművészek Szövetségének főtitkára tisztségét is betöltötte.

Tata volt a táncházmozgalomnak egyik elindítója. 1972-ben Foltin Jolánnal, Lelkes Lajossal, Stoller Antallal, Sebő Ferenccel, Halmos Bélával és Martin Györggyel együtt megszervezte Budapesten az első táncházat, amely hamarosan országos és nemzetközi jelenséggé, a magyar fiatalok életformájává vált mindenütt. Olyan látnok volt, akinek sikerült a hagyományt az újítással ötvözni, és a néptáncot a legnagyobb nemzetközi színházak és fesztiválok színpadára vinni. Munkájával táncosok generációit inspirálta, és segített életben tartani kulturális örökségünket.

Művei és könyvei bekerültek a magyar kulturális életbe. Koreográfiái autentikusak voltak, különbség nélkül kutatta, a magyar és román néptáncokat egyaránt, és nagy szeretettel fogadták minden vidéki és városi közösségben, ahová élete során eljutott.

Novák Ferenc számos kitüntetést és elismerést kapott, többek között SZOT-díj (1966), Erkel Ferenc-díj (1975), Munka Érdemrend Arany fokozata (1980), Budapest Főváros tanácsa Művészeti Díj (1983), Érdemes művész (1985), Ifjúsági Díj (1987), Magyar Művészetért díj (1988), Juhász Gyula-díj (1988), Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1991), Kossuth-díj (1993), Magyar Örökség díj (1999), Honvédelemért kitüntető cím I. oszt. (2000), Kölcsey Ferenc Milleniumi-díj (2001), Hazám-díj (2003), Prima díj (2003), Hevesi Sándor-díj (2003), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005), Jubileum Prima Primissima díj (2007), A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (2010), A Nemzet Művésze (2014), Kriterion-koszorú (2021), Magyar Szabadságért díj (2021), Budapest díszpolgára (2021), Józsefváros díszpolgára (2023), Téka-díj (2023). Kulturális munkásságának legmagasabb elismerését 1996-ban kapta, amikor a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.

Családja is aktív a kulturális életben, volt felesége, Foltin Jolán szintén koreográfus-rendező volt, számos színdarab és film fűződik a nevéhez. Lánya Novák Eszter színház- és filmrendező, Jászai Mari-díjas. Fia, Novák Péter színész, filmrendező, énekes, zeneszerző, televíziós műsorvezető stb. A Kolozsvári Magyar Állami Operaház több produkcióját rendezte, és több díjjal is kitüntetett.

Novák Ferenc Tata halála nagy veszteség mind a magyar kultúra, mind nekünk, szamosújváriaknak, hiszen büszke volt származására és szerette a várost.

Családja, barátai és mindazok, akik ismerték és tisztelték őt, megőrizik emlékét. Novák Ferenc Tata örökre a szívünkben marad, mint a magyar kultúra és hagyományok igazi nagykövete.

Nyugodjék békében!

Riti József Attila

www.kozlony.ro