Ma már Erdély-szerte számos településen szerveznek román nyelvi tábort, hiszen legtöbb helyen, a szórványtelepüléseken is több gyereknek gondot okoz az állam nyelvének elsajátítása. Okait kereshetjük a gyerekek, s a társadalom elmagányosodásában, hiszen régen játszótereken, tömbházak körül sok gyerek játszott, barátkozott egymással. Az óvodában, iskolában találkozik sok gyerek először a nyelvvel, mely -ha nem tűnik elsőre érdekesnek – előfordul, hogy tanulása kudarccá válik.
A szamosújvári Téka Alapítvány célja az volt, hogy a gyerekek a tábori hét alatt sikereket érjenek el, bátrabban kommunikáljanak- kedvet kapjanak románul beszélni. A kislétszámú, közeli életkorú csoportosztás segítette ezt.
Tavalyig román anyanyelvű pedagógusok vezették a csoportokat, idén újratervezték és a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum tanítóit kérték fel a feladatra. Hét csoportba osztva tanultak játékosan vagy játszottak tanulva a helyi és a kollégiumban elszállásolt gyerekek.
Vasárnap este a bentalvó gyerekek számára rendeztek ismerekedést elősegítő játékestet, ahol a honvágyat is megszüntetni szerették volna a vicces feladatokkal.
Hétfőn a bentalvó táborozók a Kemény Zsigmond Elméleti Líceumba találkoztak társaikkal, akikkel együtt megkapták a színes karkötőket, mely a csoport színét jelezte. A legkisebbek a rózsaszínek, a legnagyobbak a feketék voltak. Naponta különféle témákat dolgoztak fel, a pedagógusok maguk állították össze ezeket: bemutatkozás, család, állatok, piac, képzeletbeli termék marketingje. A kommunikációs gyakorlatokat játékokba ágyazták: szerepjáték, mozgásos és drámajáték, de volt rajz, festés, kézimunka is. Az ebéd és az utána következő szünet alatt a csoportok barátkoztak egymással, a játszótéren vagy a tornateremben.
A bejáró gyerekek számára 17 óráig tartott a tábor, amikor a bejárósok visszamentek a Tékához. Kis pihenő után naponta szórakoztató tevékenységeket szerveztek számukra. A kérői lovardában mozgásos stafétajátékot „parasztlon”-t, mozizást sok popcornnal, kézműves foglalkozásokat, szórakoztató játékokat szerveztek. A vásárlás a táborok egyik fénypontja, hisz sok gyerek ilyenkor kap először zsebpénzt, nagy élmény az árak számolása illetve az édességek bőségében való eligazodás.
A tábort búcsúbulival zárták. Idén a felkért tánctanár sajnos nem lehetett jelen, ezért a táborlakók segítségét kérték. A lányok fergeteges koreográfiával készültek, megírták a Téka playlistet is, úgy, hogy nem volt náluk telefon. Igazi közösségi élménnyé vált a slágerek közös éneklése, így kissé könnyesre is sikeredett a búcsú.
Jövőre is várjuk táborlakóinkat, hogy felszabadultan fedezzék fel a román nyelvet. „Nem értem, de szeretném én is”- nyilatkozott egyik gyerek. A jó hangulat, a játékok elfeledtetik a számonkérés vagy a bizonytalanság gátlását. Nem tanul meg senki egy új nyelvet egy hét alatt- de a motiváció és attitűdváltás továbbtanulásra motiválhatja.
Fodor Emőke