0
0
Pénteken délután, az alkotmánybíróság több órás tanácskozás után érvénytelenítette az elnöki választás első fordulóját és elrendelte a teljes folyamat megismétlését. A döntést egyhangúlag hozta meg a taláros testület, az alkotmány 146. cikk, f. pontja alapján.
Ahogy várható volt a legtöbb politikai párt azonnal reagált. Az alkotmánybíróság döntését az RMDSZ elfogadja, de nem kommentálta. A Maszol.ro portál kérésére a szövetség szóvivője, Csoma Botond a következőket nyilatkozta: „Egyértelmű, hogy ha az állami intézmények rendesen végezték volna a munkájukat, nem jutottunk volna ebbe a helyzetbe” A képviselő szerint az a legfontosabb, hogy a lehető leghamarabb megalakuljon az új kormány és kinevezzék a kormányt.
A miniszterelnök, aki egyben a Sziociáldemokrata Párt (PSD) elnőke az mondta, hogy az alkotmánybíróság (CCR) helyesen döntött. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) az nyilatkozta, hogy a CCR egy komoly döntést hozott, amit be kell tartani, de tisztán el kell magyarázzák minek az alapján döntőtek az érvénytelenítésről.
Az USR elnökjelöltje, Elena Lasconi szerint a döntés törvénytelen és erkölcstelen: „elítélem azt, ami ma történt, szerintem tönkretették mindazt, amit az elmúlt 35 évben megvalósítottunk (…) Az Alkotmánybíróság döntése törvénytelen és erkölcstelen, tönkreteszi a demokrácia lényegét, a szavazást.”
George Simion (AUR) és Diana Sosoaca (SOS Romania), amint várható volt, államcsínyt kiáltottak. Az előbbi ara intette, követőit, hogy ne vonuljanak utcára, mert „rendszer demokratikus úton kell megdőljön”. Ettől eltekinthetően nem lehet és nem kell kizárni azt a lehetőséget, hogy a szélsőjobboldal szimpatizánsai utcára vonuljanak. A neolegionárius Călin Georgescu még nem nyilatkozott, a sajtóosztálya szerint 21 órakor fogja megtenni.
A ma este tartott sajtótájékoztatón Klaus Iohannis államfő elmondta, hogy az elnökválasztás első fordulója után a hírszerzés tájékoztatta, hogy nem minden volt rendben, a neki küldött jelentés pedig aggasztó adatokat tartalmazott, ez volt az oka is annak, hogy összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, melynek következtetései súlyosak voltak: „egy államfőjelölt törvénytelenül masszív kampánytámogatásban részesült, a választások napján is. Ez súlyosan áthágja a választási törvény előírásait. Ugyanez a jelölt nulla kampányköltséget vallott be, holott nagyon széles körű kampánytevékenységet folytatott” – sorolta Klaus Iohannis. Anélkül, hogy megnevezte volna, kire utal, az államfő hozzátette: olyan információkat kapott a titkosszolgálatoktól, hogy az ominózus jelöltet egy, „Románia érdekeitől idegen állam” is támogatásában részesítette. „Ezek súlyos dolgok, a nemzetbiztonságot érintő kérdéssel van dolgunk”
A híresztelések ellenére az elnök mandátuma nem december 21-én jár le, hanem amikor utóda leteszi az esküt. Ezt megerősítette Klaus Iohannis és az alkotmányjogászok is.
A parlament megalakulása után az új miniszterelnököt a hivatalban lévő elnök, Klaus Iohannis fogja felkérni, amit az új parlament fog megszavazni. Az elnökválasztás időpontját a kormány tűzi ki, mely leghamarabb valószínűleg márciusban lesz.
Végkövetkeztetésként maradnak a kérdések? Kik a felelősök és lesz-e elszámoltatás? Mi lesz Georgescu sorsa, emelnek ellene vádat és lesz gyors ítélet az ügyben? Majd eldől.
Az alkotmánybíróság döntése minden bizonnyal jelentős hatással lesz Románia politikai életére. Az állampolgárok joggal várják el, hogy a felelősöket azonosítsák, és az igazságszolgáltatás a lehető leggyorsabban és legátláthatóbban járjon el.
Riti József Attila
Borítókép: Bukarest, 2024. december 6. A román alkotmánybíróság (CCR) egyik pecséttel lezárt ajtaja a bukaresti székházban 2024. december 6-án. A bíróság érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét pénteken, és elrendelte a teljes választási folyamat elölről kezdését. Az alkotmánybíróság döntésére azt követően került sor, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy a választás eredményét nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás befolyásolta. MTI/EPA/Robert Ghement
