0
0
Klaus Johannis, Románia elnöke, 2025. február 10-én bejelentette lemondását. Hivatali ideje alatt kapcsolata a romániai magyar kisebbséggel számos vitát és kritikát váltott ki. Bár néhány pozitív lépést tett, a magyar közösség számára gyakran sértőnek és kirekesztőnek tűnt a politikája. Ebben a cikkben áttekintjük Johannis és a romániai magyarok kapcsolatának legfontosabb momentumait, beleértve a hírhedt „Jó napot kívánok, PSD!” megjegyzését is, amely mély nyomot hagyott a magyar kisebbség emlékezetében.
A kisebbségi jogok kérdése: Ígéretek és hiányos tettek
Johannis többször hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösség jogos követelésekkel él, például az anyanyelvű oktatás és a magyar nyelvű sajtó terén. Ezek a nyilatkozatok reményt ébresztettek a magyar kisebbségben, hogy a román állam végre komolyan veszi az igényeiket. Azonban a gyakorlatban ezek az ígéretek nem váltak valóra. Az anyanyelvű oktatás és a magyar nyelvű intézmények támogatása továbbra is hiányos maradt, és a magyar közösség számos problémája megoldatlanul áll.
A Tőkés-ügy: Egy sértő döntés
2016-ban Johannis egy vitatott döntést hozott: visszavonta László Tőkés romániai magyar politikus állami kitüntetését, amit Tőkés véleménynyilvánulása miatt tett. Ez a lépés mélyen megosztotta a magyar közösséget. Sokak szerint ez a döntés azt mutatta, hogy a román állam nem tolerálja a magyar kisebbség kritikus hangját, és bármilyen formában történő ellenállást megpróbál elnyomni. A Tőkés-ügy hosszú ideig árnyékot vetett Johannis és a magyar kisebbség kapcsolatára.
A „Jó napot kívánok, PSD!” botrány
2020. április 29-én Johannis egyik legvitatottabb megnyilvánulása mélyen megosztotta a romániai társadalmat, különösen a magyar kisebbséget. A „Jó napot kívánok, PSD!” kifejezés egy ironikus célzás volt a Romániai Szociáldemokrata Párt (PSD) és az Erdélyi Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közötti együttműködésre, amely egy, a Székelyföld autonómiáját elősegítő törvényjavaslat elfogadásához vezetett. Johannis ezzel a magyar kifejezéssel a PSD-t és az RMDSZ-t azzal vádolta, hogy titkos tárgyalásokon keresztül együttműködött, hogy Erdélyt Magyarországnak adja. Ezt a törvényjavaslatot „mérgező többségnek” nevezte, és kijelentette, hogy amíg ő az elnök, ilyen törvény nem létezhet.
A nyilatkozat nagy port kavart. A Nemzeti Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) 5000 lej bírsággal sújtotta Johannist, mert a megjegyzést etnikai alapon történő diszkriminációnak ítélte. Johannis pert indított a döntés ellen, de a bíróság fenntartotta a büntetést. A magyar kisebbség számára ez a megnyilvánulás sértő volt, és rávilágított a romániai magyarokkal szembeni előítéletekre. A törvényjavaslatot a román képviselőház hallgatólagosan elfogadta, de a szenátus gyorsított eljárásban elutasította, ami további frusztrációt okozott a magyar közösségben.
Sértő megnyilvánulások és előítéletek
A „Jó napot kívánok, PSD!” botrány nem volt egyedülálló. 2020-ban Johannis egy másik beszédében is a magyar kisebbséggel szembeni előítéletekre játszott rá, ami sértőnek minősült a romániai magyarok számára. Ezek a megnyilvánulások nemcsak a magyar közösséget bántották, hanem rávilágítottak a romániai magyarokkal szembeni diszkriminációra is. Sok magyar politikus és civil szervezet bírálta Johannist, amiért a kisebbségi kérdéseket előítéletesen kezelte, és nem tett eleget a magyar közösség jogainak védelme érdekében.
Hivatalos látogatások és üres ígéretek
2023 októberében Johannis hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol Katalin Novák köztársasági elnökkel tárgyalt a romániai magyarok helyzetéről és a schengeni csatlakozásról. Bár a látogatás pozitív lépésnek tűnt, a magyar kisebbség számára nem hozott konkrét eredményeket. A magyar közösség helyzete továbbra is problémás maradt, és sokan úgy érezték, hogy Johannis inkább a nemzetközi képet próbálta helyrehozni, mintsem a romániai magyarok problémáit megoldani.
Egy megbízhatatlan partner?
Klaus Johannis kapcsolata a romániai magyar kisebbséggel számos kritikát váltott ki. A „Jó napot kívánok, PSD!” botrány és a Tőkés-ügy csak két példa volt arra, hogy a magyar közösség számára Johannis gyakran sértő és kirekesztő volt. Bár néha pozitív gesztusokat tett, a gyakorlatban hiányoztak a konkrét lépések a magyar közösség jogainak védelme érdekében. Johannis lemondása után a kérdés az, hogy a következő román elnök vajon képes lesz-e új irányt venni a magyar kisebbség ügyeiben, vagy a magyar közösség továbbra is háttérbe szorul.
RJA
Szamosújvári Közlöny – A magyar közösség hangja Szamosújváron és környékén.
