0
0
“Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten. “(Ady)
“Az adventi várakozás egyik pillére a remény. Ez az, ami hitünket megalapozza. A mindennapokban is a remény az, ami erőt ad, előre mozdít. Tetteimmel azon voltam ebben az évben is, hogy magyar közösségünknek mindig reményteljes jövőképet teremtsek” – e szavakkal nyitotta meg a második advent vasárnapi gyertyagyújtást Molnár Tibor, helyi RMDSZ-es tanácsos.
A remény gyertyájának meggyújtása előtt a református templomban a Sugaracska Bábcsoport adta elő a Betlehemi csillag című bábdarabját a legkisebbek örömére. Az örmény mise a Salamon templomban zajlott, melyben kevesen férnek el, emiatt a szervezők, a helyi RMDSZ vezetői,a két templomban szervezett istentisztelet mellett döntöttek.
A gyerekek égő gyertyákkal vonultak a főtérre, ahol e vasárnap a Téka Népzeneiskola diákjai és a Rozmaring népdalkórus karácsonyi népdalokat énekelt, zenélt.
E vasárnap is az 51. Számú Czetz János cserkészcsapat csokit gyűjtött a rászoruló gyerekek számára. Aki csokit hoz, az kap egy karácsonyfadíszt, mellyel közösségünk karácsonyfáját díszítheti. Második alkalommal 73 csoki gyűlt.
Az ünnepi műsor után a helyi vállalkozók jóvoltából teát, forró csokit kaptak a gyerekek, forralt bort a felnőttek. Jövő héten is találkozzunk az örmény székesegyházban és a főtéren, a harmadik gyertya lángját is gyújtsuk meg együtt.
Fodor Emőke
