Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusa állásfoglalása

0 0
Read Time:3 Minute, 0 Second
Főtéri Szentháromság örmény-katolikus székesegyház / fotó: Riti József Attila

A szamosújvári örmény katolikus székesegyházban 2022. július 2-án, előzetes bejelentés értelmében elmaradt az örmény katolikus rítusban végzett Szent Liturgia. Az esettel kapcsolatosan az internetes médiában és a közösségi hálón megjelent vélemények kapcsán a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusa a következő állásfoglalásban válaszol.

A Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusának jelenleg egyetlen örmény-katolikus lelkipásztora sincs. Azért, hogy az örmény katolikus hívek saját rítusuk szerint gyakorolhassák hitüket, és az ősi szertartásaik szerinti szentségi életet élhessenek, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség három római katolikus papja számára kért un. birituális engedélyt a Szentszéktől. Ezáltal – a római katolikus híveik lelkipásztori ellátása mellett – engedélyezett számukra az Ordinariátus örmény katolikus híveinek saját rítusuk szerinti kiszolgálása.

A Szentszék nyilvántartása szerint a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátushoz tartozó négy örmény katolikus plébániának (Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Szépvíz) mindössze 333 híve van, akik Románia teljes területén szétszórtan élnek.

A Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusához tartozó egyházközségekben, lelkipásztori megfontolásból az örmény katolikus Szent Liturgiát emberemlékezet óta magyar nyelven végzik, mert az örmény katolikusok az idők folyamán elvesztették anyanyelvüket, nem értenek és nem beszélnek örményül. Jelenlegi lelkipásztori igyekezetünk egyik legfontosabb célkitűzése, hogy híveink ne csak a Szent Liturgiát – ahogyan ez eddig volt –, hanem a teljes szentségi és rituális életet az ősi örmény katolikus rítusuk szerint megélhessék, kultúrájukat és identitásukat megőrizhessek.

Az örmények legnagyobb szentje Világosító Szent Gergely püspök, aki a hagyomány szerint az örmény népet Krisztus világosságára vezette. Az örmények a világ első népe, amely teljességében kereszténnyé vált. A szent apostolról az örmény liturgikus naptár az év több napján is megemlékezik.

Mindenki számára világosan, de ugyanakkor kellő határozottsággal kijelentjük, hogy kizárólag a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusához tartozó szamosújvári örmény katolikus plébánia hatáskörébe tartozik Világosító Szent Gergely, az örmények apostolának ünnepének megszervezése és lebonyolítása a székesegyházban és a plébánián.

Ennek értelmében tisztelettel, de messzemenően visszautasítunk minden olyan szándékot vagy kísérletet, amely ezt a szent lelkipásztori kötelességet – bármilyen megfontolásból szülessen is – magának kisajátítaná. A Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusa tiszteletben tartja minden más egyház, felekezet és a civil fórumon működő szervezet meggyőződését és működését, amit a maga részére tőlük is elvár.

Az idén ennek a kölcsönös tiszteleten alapuló elvnek a megértése a Romániai Örmények Szövetsége (Uniunea Armenilor din România, röv. U.A.R.) szamosújvári helyi szervezetének részéről nehézségekbe ütközött. Lelkipásztori megfontolásból, örmény katolikus híveink érdekében döntöttünk úgy, hogy nem folytatunk harcot senkivel és részünkről lemondjuk az általunk július 2-ra ünnepi Szent Liturgiával tervezett és előkészített ünnepet.

Az ünnep előtt két héttel, június 19-én, a szamosújvári örmény katolikus közösség tagjai hivatalos értesítést kaptak a döntésünkről, majd ezt követően értesítettük az Ordinariátus örmény katolikus plébániáit és minden addigi meghívottat.

Ennek ellenére a helyi U.A.R. szervezet a saját felelősségére megszervezte az ünnepet, ezek szerint anélkül, hogy a Szent Liturgia elmaradásáról tájékoztatta volna meghívottjait. Sőt, azt a minden valós alapot mellőző hírt terjesztették széles körben, hogy a megbízott örmény katolikus lelkipásztor nem engedélyezi az összegyűltek belépését a templomba.

Itt szükséges megjegyezni, hogy a helyi U.A.R. szervezet elnökének kulcsa volt az örmény katolikus plébániához, – amit bizonyítani is tudunk – s az ott található templomkulcsokkal most is, mint korábban bármikor, valahányszor igény volt rá, ezúttal is kinyithatta volna a templomot. Ezt jelen esetben nem tette meg, sőt, mindemellett valótlan dolgokat is állított. Őszintén sajnáljuk, hogy az egybegyűlteket ily módon megtévesztették.

Az esemény után levontuk a következtetéseket és intézkedéseket foganatosítottunk annak érdekében, hogy a jövőben méltó módon ünnepeljük örmény katolikus egyházunk egyik legszebb ünnepét.

A Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusa az Istentől reá bízott felelősséggel végzi lelkipásztori munkáját azért, hogy az ősi örmény katolikus rítus a maga tisztaságában Isten népe számára és a lelkek üdvösségére továbbra is fennmaradjon.

Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusa

Happy
Happy
0 %
Sad
Sad
0 %
Excited
Excited
0 %
Sleepy
Sleepy
0 %
Angry
Angry
0 %
Surprise
Surprise
0 %

Average Rating

5 Star
0%
4 Star
0%
3 Star
0%
2 Star
0%
1 Star
0%

One thought on “<strong><em>Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusa állásfoglalása</em></strong>

  1. Mi az, hogy „a Szt. Liturgiát emberemlékezet óta magyar nyelven végzik”? 150 év az emberemlékezet a gyulafehérvári érsekség számára??? Ennek fényében már érthető az „ősi örmény katolikus rítus” kifejezés is, hiszen ha 150 év az emberemlékezet, akkor ami 300 évvel ezelőtt történt, az már tényleg „ősi”-nek mondható. Hiszen alig több, mint 300 évvel ezelőtt kényszerítették az Erdélybe betelepedni kívánó örményeket arra, hogy elhagyják eredeti keresztény hitüket, melyet 301 óta gyakorolnak, és áttérjenek az akkor megalakult, a fentiek szerint „ősi örmény katolikus” hitre. Nagyon az a benyomásom, hogy ez a mostani érsek még „lelkesebben” dolgozik az örmény katolikusok végleges beolvasztásán a római katolikusok közé, mint Jakubinyi, akinek úgyszintén nem volt szívügye az erdélyi örménység akár részleges önnállósága és bizonyos fokú önrendelkezése (amit ezelőtt jó 300 évvel a katolikus egyház ígért meg nekik, csak, hogy hatalma alá vonhassa ezt az Erdélybe betelepülő gazdag kereskedő réteget), maga is a beolvadás irányába próbálta „kormányozni” az örményeket, ami egyébként azóta célja a római egyháznak, mióta léteznek örmény katolikusok… A fenti „állásfoglalásban” elhangzottakat nem lehet egyébnek nevezni, mint szánalmas magyarázkodásnak és mellébeszélésnek egy olyan ügyben, amiért inkább szégyenkeznie kéne az érsekségnek és bocsánatot kérnie azért, amiért meggátolta az erdélyi örmények ma már hagyománnyá alakult legnagyobb ünnepének a békés megtartását.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük