0
0
Kiss GáborA Mezőség egyik legismertebb néprajzi tájegysége Erdélynek és a Kárpát-medencének, sokan ismerik zenéjéről, táncáról, népviseletéről vagy akár dombos tájairól. Sokan ismerik Mezőséget, de vannak vidékek ebben a régióban melyekről méltatlanul keveset tudnak az emberek, még azok sem, akik a Mezőségen laknak. Ilyen területek a Borsa–, ill. a Lozsárd-völgye is. Jelen cikkünk a Lozsárd-völgy magyarságról szól, pontosabban ennek a kis közösségnek örömünnepéről.
Július 3-án vasárnap ünnepi keretek között, főtiszteletű Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke jelenlétében újraszentelték a felsőtöki, alsótöki és magyarszarvaskendi református templomokat, ugyanis a közelmúltban kicserélték a három templom tetőszerkezetét.
Az ünnepi esemény Felsőtök árpád-kori református templomának szentelésével kezdődött, ahol nagytiszteletű Bányai Csaba esperes és főtiszteletű Kató Béla püspök szolgálták az igét.
Felsőtökön alig 18 ember vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson, azóta kétségkívül apadt még számuk, de a település maradék magyarja és az elszármazottak közül is néhányan jelenlétükkel megtisztelték az ünnepi alkalmat.
Az istentisztelet után a köszöntők következtek. Elsőként a beszolgáló lelkész, Faragó János désaknai lelkész szólalt fel és köszöntötte a jelenlévőket, majd beszélt az összefogás fontosságáról, ugyanis ennek köszönhető a templom megmentése is. A lelkész után a Felsőtökről elszármazottak nevében beszédet mondott Cseh János, őt követte az esperes köszöntője, végezetül pedig Bálint Anna esztényi nyugdíjas szavalta el Petőfi Sándor – Jövendölés című versét.
Az ünnep második állomása egy újabb árpád-kori műemléképület, az alsótöki református templom volt. A XIV. században épült kis de takaros templom közössége, már nagyobb, de továbbra is kis létszámról beszélünk, 2011-ben 41-en vallották magukat magyarnak, ezeknek többsége református. Zsúfoltságig meg is telt a kis templom, sőt még a templomkertben is voltak hívek.
A forgatókönyv Alsótökön is ugyanaz volt, az igét ezúttal is a püspök és az esperes szolgálták, akik lószekérrel érkeztek Alsótökre, a cegőtelki fúvószenekar kíséretében.
Az istentisztelet végén Faragó János köszöntötte az ünneplő gyülekezetet, majd pedig Szalontai Ildikó Válaszúton tanító magyar szakos tanárnő szavalta el Reményik Sándor Templom és iskola című versét. Végezetül a Lozsárdi-völgy egykori lelkipásztora, Fodor Örs beszédében beszámolt az adományokról és a felújítás pénzügyi vetületéről.
Az alsótöki templomszentelés után az ünneplő közösség átvonult a magyarszarvaskendi kicsi de takaros református templomba, ahol többen is csatlakoztak a helyiek közül. A községközpontban hivatalosan hatvannégyen magyarok, a valós szám sajnos jóval alacsonyabb. Ezek közül 10-15 református és 10 katolikus. Az utóbbiak beszolgáló papja Küsmődi Attila, szamosújvári római-katolikus plébános.
Az istentiszteleten itt is főtiszteletű Bányai Csaba és nagytiszteletű Kató Béla hirdették az igét, akik Magyarszarvaskendre is lóháton érkeztek a fúvószenekar kíséretében.
Az egyházi méltóságok szolgálatát követően Faragó János ezen a helyen is köszöntötte az egybegyülteket és meghívottakat, melyek között ott voltak Küsmődi Attila plébános, a helybéli ortodox pap, Balla Ferenc megyei tanácsos, ill. a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója, Balázs-Bécsi Gyöngyi a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke és Juhos István szamosújvári vállalkozó (aki a munkálatokat végezte) is.
A beszolgáló lelkész köszöntője után felszolalt e sorok szerzője Riti József Attila, helytörténész és szamosújvári történelemtanár is, aki beszédében kiemelte a Szamosmenti Hátság és a Mezőség magyarságának sorsát végigvezetve a hallgatóságot a térség véráztatta múltjában. Végkövetkeztetésként kiemelte, hogy a magyarság megmaradásának kulcsszereplői az egyház és az iskola.
Minhárom helyen a templomszentelés zárómozzanata nemzeti imánk, a Himusz eléneklése volt.
A vasárnapi örömünnep a szarvaskendi művelődési házban szervezett ebéddel ért véget.
Végezetül megemlíteném, hogy a három templom tetőszerkezetének cseréje, nem valósulhatott volna meg az Erdélyi Református Egyházkerület hozzájárulása és Magyarország kormányának támogatása nélkül.
Riti József Attila
