A Sünike óvoda apraja-nagyja e pár sorban üzenetet szeretne hagyni a világnak. Az idéni tanévben is jobb lábbal kezdtük meg a tanévet.
A tavalyit ugyan búcsúval zártuk, két kollégától és egyben jóbaráttól váltunk meg: Polgár Éva óvó néni harminchét év itteni munkája után nyugdíjba vonult, illetve Márkosi Katinka óvó néni nyár óta külföldön él. Ezek következtében, óvodánkba, a „Sünike nagycsaládba” Tofan Enikő és Czégér Noémi óvó nénik érkeztek, akiket ezúton szívünk legnagyobb örömével köszöntünk e cikkben is. Mindkét pedagógus szakképzett és tudtuk azt első perctől, hogy két olyan óvónő lépte át a Sünike óvoda küszöbét, akik teljes mértékben szakmailag, de lefőképpen a gyerekek iránti szeretetével és pedagógiai érzékkel vannak felruházva. Enikő óvónő Bálványosváralján tanított sok éven keresztül, lassan-lassan itt volt az ideje annak, hogy itt, szülővárosában folytassa pályafutását. Noémi óvónő idén végezte tanulmányait, de a nagyobb gyerekek számára ismerős volt, hiszen az egyetemi évei alatt nálunk gyakorlatozott. Még egyszer kihangsúlyozzuk, hogy nagyon örülünk érkezésüknek és tudjuk azt, hogy a csapatmunka hatékonyságát a maguk módják bizonyára növelni fogják. A gyerekek az első óvodai napokban már közel kerültek az újonnan érkezett óvó nénikhez is és teljes mértékben elfogadták őket.
Még egy, számunkra nagyon fontos tényt szeretnénk a világ elé tárni. A tanfelügyelőség idén, október elején jóvá hagyta intézményünkben a második dadus állást. Úgyszintén ez is örömhírként érkezett, főleg, hogy tavaly óta két napközis csoporttal indultunk. A Téka Alapítvány, többek között, idáig négy órás dadust biztosított évek óta. Hálásan köszönjük Kati dadusunkat, akitől az őszi vakációban el is búcsúztunk. Ebben az időszakban már zajlott a vizsga a dadus állás betöltésére. Hat személy közül, Casian Judit lett óvodánk második dadusa, akit úgyszintén szívünk melegével köszöntünk. Ő is Szamosújváron él családjával és egy heti közös munka után, már be is bizonyult, hogy „egy húron pendülünk”-ahogy ezt szokás mondani.
Ebben a felállásban újra egész a csapat. Aki tudja, hogy milyen nehéz kellő személyzet nélkül dolgozni, az talán jobban megérti a mostani örömünket. Tudjuk, hogy a szamosújvári RMDSZ tanácsosai is közbenjártak ez ügyben és minden téren támogattak minket. Minden jóakarónknak hálás köszönet!
Végezetül pedig bízunk abban, hogy minden intézmény, ahol gyerekzsivaly tölti be a csendet, a megfelelő körülmények között oktasson, neveljen, szeressen!
Katona Annamária irománya
Kelt Szamosújváron, november 13. napján