Mint minden évben idén is megszervezték a fűzesmikolai búcsút, melynek eredete a múlt homályába vész, de ahhoz köthető, hogy az 1681-ben festett Szűz Máriás ikon 21 napon keresztül megállás nélkül sírt.
A búcsú hagyományos módon augusztus 14-én kezdődött, délidőben, a szamosújvári Szent Miklós templomban (a parkban lévő templom) ahonnan rövid mise után a búcsújárók Andrei Andreicuț kolozsvári metropolitával az élén gyalogszerrel elindultak Mikola felé. A menetet a metropolita mellett több kisebb vagy nagyobb rangú ortodox pópa kisérte. Közöttük, mint minden évben Ibériai Teofil Roman a spanyolországi és portugáliai román ortodox püspökség helyettes püspöke.
Füzesmikolán a misék sorrendjét a 18 órakor szervezett vecsernye nyitja meg. A búcsú fénypontjára este került sor amikor (22 órakor) a mise keretén belül körbevezették Csodatevő Mária ikonját, melyről úgy tartják, hogy gyógyító és csodatevő ereje van.
Augusztus 15-én az első misét hajnalban 5 órakor tartották, amikor celebrálták Aranyszájú János liturgiáját. 9 órától pedig a főmise következett melyet Andrei Andreicuț metropolita és Ibériai Teofil Roman püspökhelyettes celebráltak.
Mint minden esztendőben idén is nagyszámú zarándok vett részt (sajtóértesülések szerint 25 ezer) és melyen, mint minden évben, előszeretettel vettek rajta részt a román politikusok.
Mint minden évben a görög-katolikusok (melyeknek tulajdonában volt egészen 1948-ban amikor egyházukat betiltották) is szerveznek búcsút füzesmikolára, de a miséket nem a kolostornál, hanem a faluban lévő görög-katolikus templomnál tartják.
A búcsún az emberek nagyrésze a szabad ég alatt tölti az éjszakát, sokan könyökön és térden sétálják körbe a kis fakolostort, így vezekelnek a bűnikért. Továbbá a több ezer hívő azért áll sorba, hogy megtekintse és megérintse a Csodatevő Mária ikonját, melyről az tartják, hogy csodát tesz azzal, aki megérinti.
A kolostor és a zarándoklat rövid története
A kolostor területén lévő kis fatemplomot 1552-ben említik először a dokumentumok, de valószínűleg már régebbtől ott állt. A mostani fatemplom nem az eredeti, mivel az 1973-ban leégett. A jelenlegi kis fatemplomot 1974-ben hozatták a Szilágy megyei Csicsógombásról (mely pár évig a Szamosújvár melletti Coptelkén is állt). Érdekességként elmondható, hogy az eredeti a kis fatemplomot a szentbenedeki Kornisok restaurálták 1714-ben.
Érdemes megemlítenünk, hogy a szentbenedeki Kornis kastély kaputornyának udvar felőli oldalán volt egy dombormű mely a Csodatevő Máriaikon másolata volt. Ez a dombormű, nem is olyan régen, pár éve még eredeti helyén volt, de azóta eltünt, ismeretlen tettesek leszerelték és ellopták.
Az első kőtemplomot 1875-1879-ben építették. Az elmúlt évtizedben megkezdték egy újabb és nagyobb téglatemplom építését.
A kolostor 1699 után lett híres, amikor a hagyomány szerint, az 1681-ben (az ikldódi Lukács pópa által) festett Szűz Máriás ikon 21 napon keresztül megállás nélkül sírt. Ezt követően évről – évre egyre többen zarándokoltak, az akkor már görög-katolikus kolostorhoz. A búcsú annyira ismert lett, hogy XIII. Kelemen pápa 1767-ben kegyhelynek ismerte el és búcsút hirdetett a három Mária-főünnep: Gyümölcsoltó Boldogasszony (már. 25), Nagyboldogasszony (aug. 15) és Kisboldogasszony (szept. 8) napjára. Az utóbbi kettőnek alakult ki hagyománya, ami a mai napig él. Persze szeptember 8-án jóval kevesebben zarándokolnak/zarándokoltak el a füzesmikolai kolostorhoz.
1948-ban, amikor betiltották a görög-katolikus egyházat a kolostor az ortodox (görög keleti) egyház tulajdonába került. Mivel az 1989-es rendszerváltás után a kolostor és a „könnyező” ikon nem került vissza a görög-katolikusok tulajdonába, a két egyház a mai napig pereskedik tulajdona felett.
Riti József Attila