Tízéves fennállását ünnepelte október 17-én a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum. A jubileumi ünnepség megnyítóján dr. Eszenyei-Farkas Gábor iskolaigazgató, Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke és Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere mondott beszédet. A felszólalók az iskola létrejöttének történetét, a mezőségi magyar szórványoktatás jelentőségét és az intézmény jövőjét állították középpontba.
A felszólalók előtt Téka Népzeneiskola diákjai léptek fell, majd dr. Eszenyei-Farkas Gábor, a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum igazgatója nyitotta meg az ünnepi beszédek sorát.
Az igazgató Kemény Zsigmond gondolatát idézte: “Sorsunk tehát egyenesen tőlünk függ.” Mint fogalmazott, tíz évvel ezelőtt megvalósult a szamosújvári magyar közösség régi álma, amikor a diákok egy modern, teljesen felszerelt iskolaépületbe költözhettek.
Felidézte, hogy az iskola létrejötte egy olyan közösség összefogásának eredménye, amely képes volt kitartani céljai mellett, és megvalósítani elképzeléseit. Az intézmény első évtizedét egy gyermek fejlődéséhez hasonlította, amelyben a kezdeti évek meghatározó szerepet játszanak.
“Tíz év távlatából az elmúlt évek tapasztalataira visszatekintve elmondhatjuk, a java csak most jön” – hangsúlyozta az igazgató, megköszönve mindazok munkáját, akik hozzájárultak az iskola fejlődéséhez.
A táncháztól az önálló magyar iskoláig
Az igazagtó beszédét követően Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke részletesen ismertette azt a több évtizedes közösségépítő folyamatot, amelynek eredményeként létrejöhetett a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum.
Beszédében felidézte, hogy 36 évvel ezelőtt a táncház körül szerveződő fiatal közösség kezdett építkezni. A kezdetben saját erőből megvalósított kezdeményezésekből fokozatosan intézményrendszer fejlődött ki.
Az 1993-ban létrehozott Téka Alapítvány a város és környéke kulturális életének fejlesztését vállalta fel. Öt évvel később, 1998-ban megnyílt a Téka Művelődési Központ, amelynek rendszeres és időszakos programjai azóta a szamosújvári magyar közösségi élet meghatározó részévé váltak.
Újabb fontos lépést jelentett 2000-ben a Kallós Zoltán Alapítvány által kezdeményezett mezőségi szórványoktatási programhoz való csatlakozás. A Téka 2001-ben már fogadta a program keretében érkező első diákokat, 2006-ban pedig elkészült a kollégium új épületszárnya.
A közösségépítő munka időközben a mezőségi településekre is kiterjedt. A 2005-ben elindított Tóvidék program célját Balázs-Bécsi Attila az “élhetőbb szülőfalu” gondolatával foglalta össze.
Az önálló magyar iskola létrehozásáról 2006-ban született döntés. Anak az évnek decemberében kidolgozták a cselekvési tervet, majd megkezdődött a szükséges támogatások megszerzésének hosszadalmas folyamata.
A projekt 2008-ban jutott döntő szakaszba, amikor a helyi önkormányzat, az RMDSZ-es tanácsosok és a Török Bálint alpolgármester közreműködésével sikerült megszerezni az építkezéshez szükséges telket.
Az iskola 2008 és 2016 között, elsősorban a magyar állam, valamint a Communitas Alapítvány kiegészítő támogatásával épült fel. Az építkezés mellett az önálló magyar tanintézmény hivatalos bejegyzése és engedélyeztetése is komoly akadályokat jelentett. Balázs-Bécsi Attila elmondta, hogy végül 2016 áprilisában kapták meg az osztályok működéséhez szükséges kódokat, így szeptemberben megkezdődhetett az oktatás.
Több mint negyven településről érkeztek diákok
A Téka Alapítvány elnöke beszédében a szórványoktatás hosszú távú fenntarthatóságáról is szólt. Kiemelte, hogy a helyi közösségek elkötelezettsége és kitartása önmagában nem elegendő, szükség van kiszámítható, stratégiai támogatásra is.
Elmondása szerint a szórványoktatási program 26 éve alatt több mint negyven településről fogadtak magyarul tanulni kívánó gyermekeket. A diákok több mint harminc százaléka vegyes családból származik.
Balázs-Bécsi Attila szerint az iskola körül kialakított intézményrendszerben az oktatás, a kultúra, a közösségépítés és az identitásmegőrzés egymást erősítő tevékenységek.
Külön köszönetet mondott munkatársainak, akik sokszor kedvezőtlen körülmények között is kitartottak a közös célok mellett.
“Ott van a világ közepe, ahol te élsz, és a te felelősséged azt jobbá tenni” – fogalmazta meg közösségépítő munkájának egyik legfontosabb alapelvét.
Az iskola pedagógusaihoz fordulva arra kérte őket, hogy őrizzék meg az intézmény létrejöttének emlékét, és meséljék el a diákoknak, milyen körülmények közül költözhettek át 2016-ban az új épületbe.
Beszédének végén ismertette a Téka munkáját meghatározó végvárstratégia gondolatát. Ennek lényege olyan intézmények építése és fenntartása a Mezőségen, amelyek képesek megfelelni a 21. század kihívásainak, miközben biztosítják a magyar nyelv és kultúra továbbörökítését.
Tarr Zoltán – Magyarország továbbra is támogatja a szórványkollégiumot
Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere beszédében elsősorban a helyi közösség munkáját méltatta.
A miniszter szerint a Téka eredményei mögött kitartás, átgondolt jövőkép, közösségi összefogás és az önkéntesek sok ezer munkaórája áll.
Kiemelte, hogy különösen megható találkozni azokkal, akik az egykori elképzelést megfogalmazták, azokkal, akik részt vettek annak megvalósításában, valamint azokkal a fiatalokkal, akik ma már maguk is a közösség munkatársai.
Beszédében többször visszatért a Téka otthonteremtő szerepére. Felidézte azt a történetet, amely szerint az intézményhez kötődő gyermekek és fiatalok gyakran úgy fogalmaztak: “Megyünk haza a Tékába.”
Tarr Zoltán szerint különös jelentősége van annak, hogy sok egykori diák ma már saját gyermekét is az intézményre bízza. Ez azt mutatja, hogy a Téka körül kialakult közösség több nemzedéken keresztül képes továbbadni értékeit.
A miniszter arról is beszélt, hogy Magyarországról gyakran hajlamosak Erdélyre úgy tekinteni, mint egy olyan vidékre, ahol megállt az idő, és változatlan formában őrződtek meg a régi értékek. Szamosújvári tapasztalatai azonban éppen azt bizonyítják, hogy a hagyományok megőrzése folyamatos alkalmazkodást és megújulást igényel. A magyar nyelvet és kultúrát a fiatal nemzedékek mindennapi életének részévé kell tenni, figyelembe véve a digitális korszak és a szórványosodás kihívásait. A Kemény Zsigmond Elméleti Líceumot és a Téka intézményrendszerét olyan követhető példának nevezte, amely más közösségek számára is tanulságul szolgálhat.
Tarr Zoltán konkrét adatokkal is érzékeltette a szórványoktatás jelentőségét. Elmondása szerint az elmúlt tanévben a Téka szórványkollégiuma 115 diákról gondoskodott, akik 26 településről, elsősorban a Mezőségről és a Szamoshátról érkeztek.
A gyermekek jelentős része olyan településeken él, ahol helyben nem biztosítható a magyar nyelvű továbbtanulás.
A miniszter egyértelműen megerősítette a magyar állam támogatási szándékát: “Magyarország eddig is és ezután is támogatni fogja a szórványkollégium fenntartását.” Hozzátette, hogy a Téka Alapítvány saját forrásaiból is hozzájárul az intézmény működtetéséhez. Különösen fontosnak tartja, hogy az állami támogatás egy helyben megszületett, működőképes közösségi kezdeményezéshez kapcsolódjon.
Az első tíz év után
A jubileumi beszédek közös gondolata az volt, hogy a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum létrejötte hosszú, következetes munka eredménye. Az iskola 2016-os megnyitását több évtizedes kulturális, oktatási és közösségszervező tevékenység előzte meg.
Az elmúlt tíz év során az intézmény a szamosújvári és mezőségi magyar oktatás egyik meghatározó központjává vált.
Tarr Zoltán beszéde végén azt kívánta, hogy még sok nemzedék találjon itt otthonra, és a következő évtizedekben is ugyanolyan természetességgel hangozhasson el a Tékához kötődő gyermekek és fiatalok szájából: “Megyünk haza a Tékába.”
A megnyitó utolsó mozzanataként Tarr Zoltán, Balázs-Bécsi Attila és Balázs-Bécsi Enikő, dr. Eszenyei Farkas Gábor, illetve az abai Attila király gimnázium, illetve a maroshévizi Kemény János Elméleti Líceum küldöttsége megkoszorúzták az iskolaudvaron lévő Kemény Zsigmond szobrát.
Riti József Attila
