Ünnepi hét a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumban
2016 őszén nyitotta meg kapuit a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum, amely akkor még Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum néven működött. A története jóval régebb kezdődött, és e hét csak egy mérföldkövet jelöl az iskola életében. A Téka Alapítvány által, a magyar állam támogatásával építtetett épületben ekkor költöztek be a városban 3 intézményben és 5 épületben tanuló magyar osztályok.
Két év múlva vette fel a Pusztakamaráson eltemetett Kemény Zsigmond író nevét és kereste az útját a romániai magyar oktatás részeként.
Október 12-16 közt zajlott az Iskola másként tematikus hét, melyet idén a névadónknak és a tíz évnek szenteltünk. Hétfőn a Generációk körhintája elnevezésű forgószínpad játékba az iskola minden diákja és pedagógusa bekapcsolódott. 40 csapat alakult ki, tíz különböző korosztályú diákból, akik 8 műhelyben alkothattak, játszottak, 15 percenkénti váltással. Öt útvonal mentén, az iskola minden zeg-zugát belakva, a folyosókon, tornateremben, sószobában, informatika laborban, mindenhol játék és nevetés volt.
A programokat idén is izgalmas kirándulások tette teljessé, amelyeken évfolyamonként eltérő, élményekben dús programok várják a diákokat.
A felsőbb osztályosok ezúttal egy igazán különleges, tematikus útvonalat jártak végig: lépésről lépésre követték iskolánk névadójának életútját. A történeti utazás során ellátogattak Alvincre, a születés helyszínére, megtekintették a diákéveknek otthont adó Nagyenyedet, valamint bejárták a történelmi jelentőségű Gyulafehérvárt is. Egy kisebb delegáció, az igazgató irányításával, megkoszorúzta a pusztakamarási sírhelyet.
Eközben az elemi osztályosok sem unatkoztak. A legkisebbek a gyönyörűen felújított gernyeszegi Teleki-kastély felé vették az irányt, ahol a nagy sikerű Kincskereső program rejtélyeit fejtették meg. A tartalmas nap megkoronázásaként a gyerekek a marosvásárhelyi állatkertbe is ellátogattak, ahol felejthetetlen élményekkel gazdagodva zárták a közös kirándulást.
A legkisebbek egy igazi „időutazásban” is részt vehettek, de reneszánsz táncház és játszóház is várta őket. A hangulatos foglalkozásokat Szabó Linda táncoktató, a Passeggio Historikus Táncegyüttes, valamint a Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium diákjai irányították, Tóth Ágnes vezetésével.
Az 5–8. osztályosok eközben iskolánk névadója, Kemény Zsigmond zsibói napjainak nyomába eredtek. Az interaktív projektnap során a diákok csapatokban dolgoztak: makettet építettek, naplóoldalt, rádióhírt és vezércikket fogalmaztak, emellett forgatókönyvet és színpadi jelenetet is írtak, melyeket a zsűri előtt mutattak be.
Ezen a megmérettetésen nem voltak vesztesek, csak győztesek: a feladatok során mindenki egy lépéssel közelebb került Kemény Zsigmond szellemi örökségéhez és világához.A gimnáziumi és középiskolai korosztály (5–12. osztály) sem maradt ki a közös alkotásból: a diákok saját iskolazászlót festettek és iskolahimnuszt írtak. A rendkívül kreatív feladat során a tanulók megmutathatták, mit jelent számukra az iskolájuk és a közösséghez való tartozás élménye.
Az elemisek számára QR kódos versenyt, a középiskolások számára csoportos vetélkedőt szerveztek Kemény Zsigmond életéről és munkásságáról.
Péteken sportnap zárta az amúgy is mozgalmas hetet.
Konferenciával kezdödött a jubileum
Az ünnepi műsorfolyam szombaton tudományos konferenciával indult. 9 órától dr. Eszenyei Farkas Gábor igazgató hivatalos megnyitójával kezdődött a szakmai program. ’Örökség az irodalomban, a publicisztikában, a történelemről való gondolkodásban és a közéletben. De talán még ennél is fontosabb számunkra az a szellemi magatartás, amely munkásságából ránk maradt: a kérdezés, a gondolkodás, a kételkedés és a felelősségvállalás képessége.’-mutatott rá az intézményvezető.
A konferencia első felében a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatói tartottak értékes irodalomtörténeti és kultúrtörténeti előadásokat: dr. Zabán Márta egyetemi adjunktus az emberábrázolás kérdéseit járta körül „Milyen az ember? Délibábok és ködképek Kemény Zsigmond kisregényeiben” című előadásában.
dr. T. Szabó Levente egyetemi professzor pedig azt a kérdést boncolgatta, hogy „Miért és hogyan lett Erdély vonzó és divatos Kemény Zsigmondnál és társainál?” A rövid szünetet követően változatos, több tudományterületet és helytörténeti vonatkozásokat is érintő szekcióval folytatódott a program: Bilibók Botond a családtörténetből pozitív és kevésbé követendő életutakat villantott fel. A Fam. Kemény, Gauss, normális eloszlás című kiselőadásában.
Oroszhegyi Attila, pusztakamarási lelkipásztor, a névadó és a falu kapcsolatát világított rá ta Kemény Zsigmond és Pusztakamarás című témaprezentációjában. A csökkenő magyar lélekszám, a rommá váló kastély nem túl optimista üzenetet hordozott, de iskolánk és a falu közti kapcsolat megpecsételődött.
A konferencia zárásaként dr. Székely Melinda foglalta össze az intézmény elmúlt egy évtizedének mérföldköveit és eredményeit A Kemény Zsigmond Elméleti Líceum 10 éve címmel. A tudományos ülés nemcsak az iskola névadójának szellemi örökségét idézte fel méltóképpen, hanem felemelő visszatekintést nyújtott az intézmény elmúlt 10 éves oktatási és közösségépítő munkájára is. A konferencia szervezője Debreczeni Orsolya Katalin magyartanár volt.
Rövid kávészünet után az aulában vártuk az elmúlt tíz évben nálunk ballagó évfolyamok diákjait és a tanári kart az első Kemény Alumni találkozóra. Olyan program első kiadásae z, mely lehetőséget ad a generációk közti találkozásra, együttműködésre, hiszen, amint a programot szervező Székely Melinda magyartanár is elmondta a bevezetőben, az érettségi után van egy formális és egy informális „nyomonkövetése” a volt diákoknak. Nemcsak statisztikába kerül a választott egyetemi szak, de a tanáriban is téma, hogyha valaki doktorál, családot alapít, babát szül. Poénok öröklődnek, tanárok mondásai maradnak fenn az érettségi után sok-sok évig.
Alumni találkozó
Az iskola első tíz évét felelevenítő prezentációval indult az alumni találkozó, majd a diákokkal menti és Kahoot játékok során idézte a vicces perceket Fodor Emőke. A nyolc Kemény díjas nevében Dr. Pap Csilla mondott köszöntőt és köszönetet, majd a volt diáktanács elnököket is megtapsolták diáktársaik és egykori tanáraik, a sok színes iskolán kívüli program szervezése miatt. Természetesen az osztályfotók, szelfik sem maradtak el – a legemlékezetesebb az életkor szerinti spirál fotója marad. Ez az esemény nem marad egyedülálló, ugyanis terveink szerint jövő októberben tizenegy évfolyammal találkozunk majd.
Tarr Zoltán Magyarországon
Egy órától Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere tett látogatást a Téka Szórványkollégiumban és iskolánkban. A Téka Népzeneiskola műsora után dr. Eszenyei Farkas Gábor köszöntötte a küldöttséget, „Sorsunk tehát egyenesen tőlünk függ” gondolattal bemutatva az iskolát. Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke bemutatta az iskolaépítés folyamatát, kiemelve a helyi és politikai támogatókat. Magyarország kormánya folyamatos támogatója a Mezőségi Szórványoktatási Projektnek, melyet a Kallós Zoltán Alapítvánnyal közösen indítottak 2000-ben.
Tarr Zoltán üdvözölte a vendéglátó Téka Alapítvány közösségét, és örömmel nyugtázta, hogy nemcsak a falak állnak, hanem élettel teli a kollégium és az iskola épülete. Méltatta a Téka Alapítvány munkáját, jópéldaként kiemelve a tevékenységet. Fontosnak tartja, hogy Magyarországról érkezve, megismerje és megértse az intézmény működését, hiszen sokszor álomszigetként tekintenek az erdélyi életre. Eközben az élet itt sem áll meg, a mai élet kihívásaihoz kell alkalmazkodni, hangsúlyozta beszédében. Végezetül megköszönte Balázs-Bécsi Attilának a munkáját, azt amit az erdélyi magyarságért és az összmagyarságért tett.
Ezt követően Tarr Zoltán miniszter úr megkoszorúzta az iskola udvarán álló Kemény Zsigmond szobrot. Az emlékezés és tisztelet koszorúit helyezték el: az iskola igazgatója, a Téka vezetősége, illetve az abai és a maroshévízi testvériskolák képviselői.
Pedagógustalálkozó
Négy órától egy kisebb, de annál meghittebb rendezvény kezdődött. Felszegi Melinda szervezésében az elmúlt tíz évben nálunk tanító pedagóguskollégák találkoztak. A feladatok is érdekeseknek bizonyultak, de a legjobb a sok mosoly és tanári szobához illő hangzavar volt.
Megjelent a második évkönyv is
A nagy napra jelent meg iskolánk második évkönyve, mely az elmúlt tíz évet hivatott dokumentálni és a jövő számára megőrizni. Hamarosan a honlapról letölthető formában is megtalálható lesz.
Ünnepi gálaműsor
Az ünnepi hét a szombaton öt órától kezdődő gálával ért véget. Az iskola tornaterme őszi díszbe öltözött. Az eseményt Kemény Zsigmond gondolataival nyitották meg, külön köszönetet mondva Balázs-Bécsi Attilának, akinek kitartó munkája és víziója alapozta meg az intézmény létrejöttét. A gála hangulatát a diákok magas szintű komolyzenei játéka alapozta meg, amely a helyi Augustin Bena Zeneiskolával való sikeres együttműködésnek köszönhetően kísérte a megszólalásokat.
Az intézmény igazgatója, dr. Eszenyei Farkas Gábor megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az iskola névadójának szellemi öröksége ma is gondolkodásra és a múlt mélyebb megértésére ösztönöz. Kiemelte, hogy az iskola nem csupán egy épület, hanem a pedagógusok, diákok, szülők összetartó közössége. A beszéd rávilágított arra is, hogy az intézmény történetét generációk írják, ami komoly felelősséget és egyben lehetőséget jelent a jövő építésében. Az igazgató hangsúlyozta, a cél olyan iskola működtetése, ahol a teljesítmény mellett a kíváncsiság és az emberi értékek kibontakoztatása áll a középpontban.
A helyi, a megyei, illetve az országos RMDSZ a kezdetektől támogatta intézményünk létrejöttét, amiért külön köszönetet illette az egykori és a mostani elöljárókat is. Az akkori városi elöljáróink között ott volt: Török Bálint úr, Mihálydeákpál Ferenc úr, Fodor Árpád úr, Márkosi Zsigmond úr és Kolcsár István úr. Az ünnepségen jelen volt Tasnádi Szilárd szenátor úr, Antal Géza és Balla Ferenc megyei tanácsos urak, Rotar Izabella, a helyi RMDSZ elnöke, illetve a helyi tanácsosok is. Csoma Botond úr, parlamenti képviselő mondott ünnepi beszédet, majd átvette a Téka díjat, melyet februárban nem tudott megtenni.
Beszédében ő is kihangsúlyozta az iskola térségbeli fontosságát, köszönetet mondott az alapítóknak és folyamatos támogatásáról biztosított.
Szamosújvár polgármestere, Dragan Ovidiu is üdvözölte a tízéves intézményt és felelevenítette az indulás éveit, hiszen a telket, amire az iskola épült, a polgármesteri hivatal utalta ki. Iskolánk az új oktatási célokra használt épületek sorával együtt vonzó oktatási kínálatot jelentenek a város és a környékbeli diákok számára.
A Téka Alapítvány már a kezdetek óta legfontosabb partnerintézményünk, hiszen támogatása nélkül az iskola maga sem jöhetett volna létre. Ők pályázták le az iskola létrehozásáért az első komoly összegeket és ők voltak azok, akik az építkezési munkálatokat is lebonyolították.
Nagyon fontos megemlíteni a múlt eseményeinek sorában és elért eredményeit között Kallós Zoltán nevét is, hiszen az általa elindított szórványprojekt az iskola felépítésével nyert igazán értelmet. Zoli bácsi születésének idén ünnepeljük a 100 éves évfordulóját, ő pedig azt hiszem büszke lenne ma, ha látná, hogy terve révbe ért. Van hely, van akarat és van eredmény a szórványmagyarság megmentése terén. Balázs-Bécsi Enikő, a Téka Alapítvány igazgatója a kezdetekről és az építés nehéz éveiről beszélt. Az iskola létrehozóinak és támogatóinak köszönetet mondva, folyamatos támogatásról biztosította az iskolát.
A maroshévízi Kemény János Elméleti Líceum közössége – Deme Gabriella igazgatónő levele által – köszöntötte a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumot az alapításának 10. évfordulója alkalmából. A testvériskola elismerését fejezi ki az elmúlt évtized oktató-nevelő munkájáért a reményteljes testvériskolai együttműködés reményében. A levelet Schuller Hajnal tanárnő olvasta fel.
A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) a kitartás, a remény és a tudás megtestesítője, mely tulajdonságok a megmaradás, a megújulás és az élet továbbadásának legfontosabb feltételei. Az abai iskolák által ajándékozott kis fa az Aba és Szamosújvár közötti több évtizedes együttműködést és összetartozást, valamint az anyanyelv, a kultúra és a hagyományok ápolásáért végzett közös munkát szimbolizálja.
A Téka Népzeneiskola Zengős és Nádas zenekara, illetve a Kaláka és a Kiskaláka együttesek fellépése következett. Butuza Zsófia és Hajdú Henrietta szavalókat az iskola kiskórusa követte.
A gálaműsort a legapróbbak zárták. Az elemi osztályok együtt adták elő A kisgömböc című népmese népi gyermekjátékokkal színesített adaptációját.
A „kemény hét és nap” igazi csapatmunkát tükrözött, hiszen a tanári kar teljes összefogásával sikerült színesre varázsolni és emlékezetessé tenni a tizedik születésnapot. Isten éltessen, KZSEL!
Fodor Emőke
