0
0
Elstartolt a Mathias Corvinus Collegium Transylvania Lectures nevű előadássorozata február 21-én Kolozsváron. Az első találkozó meghívottja Peter Kurti ausztrál író, anglikán lelkipásztor volt, aki jogi, teológiai és filozófiai végzettségével vallási, jogi és társadalmi témákban publikál.
A Transilvania Lectures főleg egyetemistáknak szóló nyilvános esemény, amelyre havonta hív meg külföldi előadókat az MCC. A sorozat célja, hogy napjaink fontos, megosztó kérdéseiről olyan előadókkal folytassanak diskurzust a résztvevők, akik akár közeli megfigyelői vagy éppen alakítói a meghatározó közéleti, társadalmi, üzleti folyamatoknak – mondta el Talpas Botond, a Mathias Corvinus Collegium erdélyi tevékenységért felelős igazgatója.
Első meghívottként Peter Kurti, a Kultúra, jólét és civil társadalom program (Culture, Prosperity & Civil Society program) vezetője Hagyomány, tolerancia és ellentmondás – Kompetens állampolgárrá válás címen osztotta meg gondolatait. Az előadó anglikán lelkipásztor, az ausztráliai Notre Dame Egyetem jogi karának címzetes docense, valamint a Charles Sturt Egyetem Ausztrál Kereszténység és Kultúra Központjának kutatója, a Royal Society of Arts tagja. A beszélgetést Bethlendi András, az MCC erdélyi akadémiai ügyeinek igazgatója moderálta.
Peter Kurti már a beszélgetés elején elárulta: annak ellenére, hogy rövid ideig tartózkodott Erdélyben, minden találkozás, beszélgetés elgondolkodtatta. Az esemény címére utalva rámutatott: jó állampolgárnak lenni többet jelent, mint elvárni az államtól a megoldásokat. Szükség van a hagyományok megbecsülésére, a toleranciára, azaz egymás tiszteletére – ami nem feltétlenül jelent egyetértést, de érdektelenséget sem –, és a sokszínűség elfogadására a felmerülő ellentmondások megoldása nélkül. Az előadó szerint több vélemény, világnézet és hagyomány élhet békében anélkül, hogy a nézetkülönbségeket megoldanák. Ehhez viszont érett polgárokra van szükség, hogy együtt dolgozhassanak, együtt építhessék a társadalmat anélkül, hogy az állam beavatkozását várnák.
Példaként saját környezetét említette, ahol a különböző vallási hovatartozású emberek békében élnek, elfogadva a különbségeket. Ausztráliai tapasztalatai szerint viszont a szekuláris társadalomban azonban sokan el akarják hallgattatni a vallásos hangokat, támadások érik azokat, akik vallási alapon határozzák meg véleményüket. Ilyen helyezetekben különösen felértékelődik a különböző vélemények és nézetek tiszteletben tartása – ez esetben a vallásos és szekuláris között. A vallásos intézmények, közösségek például nem akarják, hogy a szekuláris társadalom rájuk erőltesse nézeteit. És bár sok nyugati társadalomban hanyatlik a vallásosság, megmarad egy erős erkölcsi világkép, amely továbbra is formálja a társadalmat. Ugyanakkor Peter Kurti többízben hangsúlyozta, hogy azzal sem értene egyet, hogy a szekuláris világ működését valamely egyház előírásai szerint alakítsák.
Peter Kurti rámutatott, a felelős állampolgárok nevelése hosszas folyamat, sok tanulással, fejlődéssel, de kudarcokkal is járhat. Jó kiindulópont, ha valaki tagja egy vallásos közösségnek, civil szervezetnek, részt vesz nyilvános beszélgetéseken. Hozzátette: „Az MCC is ezen dolgozik: összehozza a különböző hátterű embereket, akik tanulhatnak egymástól.”
MCC Sajtóközlemény
