0
0
Közeleg a tavaszi óraátállítás, melynek során az órákat az Európai Unióban március 27-én, szombaton virradóra egy órával előre kell állítani (3:00 óra helyett 4:00 óra lesz). Ez azt jelenti, hogy az éjszaka egy órával rövidebb lesz, viszont reggelente hosszabb ideig lesz világosabb. Az óraátállítás minden évben felkavarja az indulatokat: van, aki szerint felesleges és káros, míg mások szerint fontos és hasznos.
Az óraátállítás története az 1900-as évek elejére nyúlik vissza, amikor az első világháború alatt vezették be annak érdekében, hogy energia spóroljanak, és az emberek korábban keljenek, hogy több munkát végezhessenek a világos órákban. Azóta az óraátállítás a mindennapjaink része lett, de sokan bírálják, hogy felesleges, és több problémát okoz, mint amennyit megold.
Az óraátállítás ellenzői szerint a téli időszámításba való visszatérés előnyös lehetne az emberek számára. Az emberek jobban alkalmazkodhatnának a természetes fényviszonyokhoz, az életminőség pedig javulna. Ráadásul az óraátállítás egészségügyi hatásai sem elhanyagolhatóak, hiszen zavarja az alvási szokásokat és a biológiai ritmusokat.
Az Európai Bizottság 2021-ben azt javasolta, hogy a tagországok maradjanak a téli időszámításban, és ne legyen óraátállítás. Az egyezmény azonban még nem lépett hatályba, így a tagországoknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy eldöntsék, mikor és hogyan állítják az órákat.
Bár az óraátállítás kérdése továbbra is vitatott, az idei tavaszi óraátállítás mindenképpen megtörténik. Az életünk azonban a tavasz beköszöntével más változásokon is keresztül megy át, és a természet ébredése mindig gyönyörű látványt nyújt számunkra.
Gerd Altmann képe a Pixabay -en.
