0
0
Dr. K. Lengyel Zsolt történész, politológus Haza és szülőföld című, transzilvanizmusról szóló tanulmánykötetét mutatták be Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Kriterion Könyvkiadó szervezésében. A kötet szerzőjével Dávid Gyula irodalomtörténész beszélgetett Jakabffy Tamás, a kötet szerkesztőjének moderálásával.
Transzilvanizmus vagy erdélyiség? Volt-e, és ha igen, akkor mi volt az erdélyiség politikai programja? Mikor került terítékre először a haza és szülőföld dilemmája? Hogyan képzelte el Erdélyt Kós Károly, Paál Árpád, Zágoni István, illetve Reményik Sándor? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegettek a kötet bemutatása kapcsán az esemény résztvevői. Dr. K. Lengyel Zsolt, a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének vezetője 1985 óta publikál a transzilvanizmusról, egyik fő tudományos témájáról. Tanulmánykötetében a transzilvanizmus politikai tervezetekben és személyes életutakban megragadható jellemvonásaival foglalkozik. A haza és szülőföld fogalmakra épülő főcímét Reményik Sándor transzilvanista gondolatiságából merítette.
Miben más az erdélyi transzilvanizmus, mint a román regionalizmus? – hangzott el a kérdés a könyvbemutatón. A kötet szerzője szerint a döntő különbség, hogy a román felfogás pusztán az Órománia–Erdély síkon követelte egy ideig az egyszerű decentralizációt a bukaresti államközponttal szemben, egyfajta alacsonyabb fokozatú hatalommegosztásra törekedett, míg a Trianonra következő transzilvanizmus az autonóm Erdélyen belül is végrehajtott, kettős decentralizációt szerette volna elérni. 1926-tól az erdélyi Nemzeti és az óromániai Parasztpárt egyesülése révén megalakult Nemzeti Parasztpárt már az országos hatalomért küzdött, törölve programjából a decentralizációt. Az erdélyiség az örök önállóság gondolata – elsősorban ebben különbözik a román regionalizmustól, amely, amint szóba jöttek más nemzeti igények, azonnal bezárt.
Az osztrák–magyar dualizmusban kialakult transzilvanizmust sem 1920 előtt, sem azután nem támogatta az Erdély fölötti politikai hatalom. Társtalan volt és maradt. A magyar közeg főszereplőit Trianon arra hajtotta, hogy 1920 őszétől Bukarest felé tájékozódjanak, azonban kismagyar valóságukban a nagymagyar eszmény korszerűsítésének lehetőségeit is fürkésszék. Ennek a magányos erdélyi eszmevilágnak máig lezáratlan tudományos kérdéseit taglalja a kötet. Amint az eseményen is elhangzott, a közös transzilván álom rengeteg sebből vérzik, a Kós Károlyék által megfogalmazott tervek megvalósíthatósága pedig egyre valószínűtlenebbé vált. A magyar és a román nemzet államközpontja közé szorult erdélyi mozgalom már az 1920-as évek során magára maradt. A tanulmánykötet szerzője folytatja a még elmélyítendő szempontok feltárását, és remélhetőleg egy későbbi összegző munkában véglegesíti tudományos képét a huszadik század első felének erdélyiségéről.
Az eseménnyel kapcsolatban H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója elmondta: „K. Lengyel Zsolt kötete közbeszédünk, gondolkodásunk egyik sarkalatos kérdését boncolgatja, mégpedig a tran(sz)szilvanizmusnak nevezett eszmekör (ki)alakulását, illetve fejlődését az idők folyamán, változatait, elágazásait, tágabb és szűkebb értelmezéseit, illetve viszonyát más gondolatrendszerekhez. A tanulmánykötet legtöbbet a politikai, illetve az irodalmi vonatkozásokkal foglalkozik. Érthető és örvendetes tehát, hogy az első könyvbemutatóra a szerző beszélgetőtársnak Dávid Gyulát nyerte meg, akinek több munkája is benne van a kötet gazdag felhasznált irodalmában. Kettejük megállapításai, gondolatmenete, szerteágazó ismereteik, kétségeik minden bizonnyal érdekesek voltak a szép számú közönségnek. Bízunk benne, hogy a tervezett többi bemutató és beszélgetés hozzájárul a kérdéskör alaposabb megismeréséhez, árnyaltabb megközelítéséhez.”
Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója örömét fejezte ki a könyvbemutatót illetően a Kriterion Könyvkiadóval való sikeres együttműködésért, majd hozzátette: „Az MCC oktatási tevékenységei mellett igyekszik a helyi közösségek felé is nyitni, kapcsolatot teremteni a különböző szervezetekkel, összehozni a szakembereket. Képzéseinken és eseményeinken is kiemelten foglalkozunk az erdélyi magyarokat érintő, aktuális és történelmi kérdésekkel egyaránt, így remekül beilleszkedett oktatónk, K. Lengyel Zsolt tartalmas kötetének ismertetése a programunkba.”
