0
0
Mint minden évben, az idén is koszorúzással vette kezdetét az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc megemlékezése Szamosújváron. Hagyományos módon az esemény Rózsa Sándor sírjának megkoszorúzásával kezdődött (az 51. Czetz János cserkészcsapat bonyolította le), melynek végső nyughelye az egykori rabtemetőben (most ortodox temető) található. Az ünneplő közönség innen átment az örmény-katolikus temetőbe, ahol megkoszorúzták Ornstein József őrnagy, Giovanni Battista Montesori kapitány, Adler Severin honvéd százados és Hermann János sírjait.
A megemlékezés végén a jelenlévők átvonultak a cserkészcsapat által felállított emlékhelyhez, ahol megkoszorúzták a csapat névadójának emlékplakettjét.
A koszorúzás a magyar himnusz ünnepélyes eléneklésével ért véget.
A rendezvényen, többek között, részt vettek Rotár Izabella, helybéli RMDSZ elnök, Balázs-Bécsi Enikő Katalin és Molnár Tibor helyi tanácsosok, illetve Vajda Dániel református lelkész.
***
Bár nem Szamosújvár szülöttje volt, Orstein József (Simeone Pappelheim) a közösség kiemelkedő tagja lett, a XX. század első éveiben állami támogatásból ásatásokat végzett a város déli részén, az egykori római castrum helyszínén és meghatározta, hogy a létesítmény a Congri nevet viselte. Az elért eredményekről Orstein A Szolnok-Doboka megyei irodalmi-, történelmi- és etnographiai társulat harmadik évkönyvében alaposan beszámol.
Giovanni Batista, nem harcolt ugyan a magyar szabadságharcban, de Czetz János barátja volt, Giuseppe Garibaldi oldalán harcolt az olasz szabadságharcban, majd Czetz rokonainál, Szamosújváron húzza meg magát, ahol az Olaszországból átmenekített vagyonából élt.
Adler Severin német származása ellenére magyar volt, 1848-ban a Lászlóffy házban működő Károly Ferdinánd ezred iskolájának igazgatója és tanára volt. 1848. december 25-én, az iskola 15 diákjával együtt beálltak honvédnek a Bem József seregébe, ahol Bem apó kapitányi rangra emelte. A szabadságharc leverése után a munkácsi várba zárták, ahonnan három évnyi fogság után 1852-ben szabadult. Hazatérése után magániskolát alapított, majd 1856. szeptember 1-től nyilvános elemi tanító lett a tanácsnak köszönhetően. 1861 ás 1863 között az örmény-katolikus gymnázium kisegítő tanári állását is betöltötte.
Hermann János sem volt szamosújvári, Veszprémben született, de Szamosújváron élte le feleségével, utolsó éveit. Hermann 1848. október 27-én századával megszökött és csatlakozott a szabadságharchoz. Hazaérvén Bem erdélyi seregéhez osztották be, ahol végigküzdi Erdély felszabadítását. Később áthelyezik a Kmety-hadosztályhoz, ahol főhadnagyi rangot ért el, majd hadosztájának maradványával 1849. augusztus 20-án, Borosjenőnél az oroszok előtt leteszi a fegyvert. A szabadságharc után, 1850 februárjában besorozták a császári és királyi 10. huszárezredhez, de 1852-ben leszerelik és 1867-ig Veszprémben volt gabonakereskedő, majd Szamosújvárra költözik, ahol 1879. május 21-én öngyilkos lett. Felesége Hollósy Rozália 1900-ban hallt meg Szamosújváron.
Riti József Attila
[…] híreink Az 1848-as forradalomra emlékeztek SzamosújváronMegkoszorúzták az 1848-1849-es hősöketÚjabb magabiztos CFR győzelemMegérdemelt dési győzelemA forradalom ünnepe […]