0
0
Szamosújvár nem tartozik a zajos turisztikai központok közé, mégis ritka egységben őrizte meg múltját. A 18. században örmények által alapított város ma is hordozza egykori szerkezetét, épületeit és közösségeinek emlékét. Utcáin sétálva nem különálló látványosságok sorát látni, hanem egy történetet, amely templomokban, házakban és csendes helyeken folytatódik. Az alábbi válogatás ezek közül emel ki néhányat, amelyek segítenek megérteni Szamosújvár valódi arcát.
1. Szentháromság örmény katolikus nagytemplom
A szamosújvári városalapító örmény közösség a Főtér déli részén már 1720-ban letette a székesegyház alapkövét, de csak 1748. szeptember 8-án kezdtek hozzá a templom építéséhez.
Az impozáns épület tervezőjének neve nem maradt fenn az utókor számára, de a közösség gazdasági erejéből ítélve valószínűsíthető, hogy a kor egyik legjelentősebb tervezőjét hívhatták meg ennek kivitelezésére. Az építéshez szükséges pénzalap a lakosság, az örmény katolikus egyház, a város és Mária Terézia adományaiból gyűlt össze.
1759-ben a szentély annyira elkészült, hogy megtarthatták benne az első misét, de a templomépítés még távol volt a végétől.
A templom homlokzatán lévő Szilveszter pápa és Világosító Szent Gergely szobrokat Csürős Antal készítette 1803-ban, nem sokkal a felszentelés előtt.
1799-ben felkerült az óra a toronyba, melynek karbantartása Kolbemajer János órásmester feladata lett.
A székesegyházat 1804. május 26-án szentelték fel, annak ellenére, hogy a belsejében még folytak a munkálatok.
A közösség egyik legértékesebb tárgya egy Rubensnek tulajdonított festmény, melyet valójában Joachim von Sandrart festett. A festmény 1806-ban került Szamosújvárra I. Ferenc császár adományaként, pénzügyi támogatások fejében.
http://tortenelmimagazin.ro/szentharomsag-ormeny-katolikus-szekesegyhaz/
2. Gyümölcsoltó Boldogasszony (Salamon) templom
A város legrégebbi templomát 1723-ban építette Simai Salamon, a város főbírója, és Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Ez Erdély legrégebbi örmény katolikus temploma.
A közösség plébánosa (a város alapítása óta a második volt) a templom építésekor a szamosújvári születésű Theodorovics Mihály (Der-Minász Thoroszján) volt, főgondnoka pedig Jakabffy Kristóf. 1730-tól Simai Salamon töltötte be ezt a tisztséget. Theodorovics volt az erdélyi örmények főesperese és püspöki helyettese is.
A templom a Főtér közelében található, és kelet–nyugat fekvésű. Homlokzatának fő eleme a kiugró toronybejárat, amelyet 1729-ben fejeztek be.
A bejárat előtt Szilveszter pápa és Világosító Szent Gergely szobrai állnak, amelyek valószínűleg egy későbbi időpontban kerültek a talapzatra.
Az épület belseje kezdetben egyhajós volt, keresztkápolnáit később építették. A jobb oldali Szent Anna-kápolnát 1732-ben kezdték építeni. A bal oldali Világosító Szent Gergely-kápolnát a templom 1889-es restaurálásakor emelték.
https://tortenelmimagazin.ro/szamosujvar-legregebbi-temploma-a-salamon-templom/
saját archív 2013
3. Ortodox zsinagóga
1903-ban épült, ma már nem működik vallási célra, és rozoga állapotban van, de fontos emlékhely. A zsinagóga udvarán holokauszt-emlékmű is található.
https://tortenelmimagazin.ro/a-szamosujvari-zsidok-rovid-tortenete/
4. Örmény katolikus temető
Az egyik legkülönlegesebb hely Szamosújváron, mégis kevesen keresik fel. A 18–19. századból származó sírkövek örmény és latin feliratokat őriznek. A köveken gazdag díszítés, családi címerek és egykori kereskedőcsaládok nyomai láthatók, amelyekből kirajzolódik a város régi társadalma és anyagi ereje. A temető csendes, erős hangulatú hely, amely fotózásra is alkalmas. Itt nem látványosságot találsz, hanem történeteket: neveket, sorsokat, egy eltűnt közösség nyomait.
5. Lászlóffy-ház (Történelmi Múzeum)
A szamosújvári Lászlóffy-ház az egyike a még meglévő barokk emeletes házaknak. A ház építését 1747-ben fejezték be. A kapudíszeket Anton Schuchbauer faragta. A házat Láncos-háznak is nevezik.
Anton Schuchbauer 1719 és 1789 között élt, és a barokk korszak egyik legjelentősebb kolozsvári szobrásza volt.
A Láncos-házban működött 1842 és 1855 között a Nagyszebenből ideköltözött 51. ezred katonanevelő intézete, a Károly Ferdinánd ezred iskolája.
1861-től a Lászlóffy-házban Voith Miklós javaslatára megalapították a magyar tannyelvű örmény katolikus algimnáziumot.
Rövid ideig, 1901 és 1902 között az épületben működött az Állami Polgári Lányiskola.
https://tortenelmimagazin.ro/a-laszloffy-es-a-karacsonyi-haz/
6. A szamosújvári Alkantarai Szent Péter ferences templom
1748 októberében sor került a templom alapkőletételére, P. Ponori Anaklét első házfőnök idején. Az építést 1757-re befejezték, de felszentelésére csak 1758. november 5-én került sor, és az ellenreformáció egyik fellegvára lett.
Mai formáját az épületkomplexum az 1855-ös tűzvésznek köszönheti. 1855. szeptember 21-én a kolostor és körülötte 52 lakóház leégett. Két év alatt átépítették, és 1857. szeptember 20-án újra felszentelték. A ferences templom két tornya 1878-ig felépült. Ezért van jelentős különbség a pompás barokk belső és klasszicista külső között.
A szerzetesrend házát 1760-ban kezdték el építeni, amit 1767-ben fejeztek be, amikor 10 cellájába 10 szerzetes költözött be.
https://tortenelmimagazin.ro/a-szamosujvar-alkantarai-szent-peter-ferencestemplom/
7. Református templom
A református templomot 1877-ben fejezték be, amiről a homlokzatra ráírt szöveg is árulkodik („Isten dicsőségére 1877-ben befejeztetett”), de felszentelni már 1875-ben felszentelték.
A közösség lelkészei az építkezés alatt Bartalis Miklós, 1861–1869 között, Somkereki Miklós 1870–1871 között. 1871-től újra Bartalis Miklós lett, aki egy ideig még fegyintézeti lelkészként is tevékenykedett.
A közösség temetője a város keleti részén, a Hétkereszt hegyen (Epreskert) található, amit a város adományozott a XIX. században.
+1 Főtér és barokk városszerkezet
Szamosújvár egyik különlegessége a szabályos, sakktáblaszerű utcahálózat. Az egész várost az örmények építették a 18. században, egységes barokk koncepció alapján.
A város tervrajzát egy örmény mérnök, Álexa készítette, akit Oxendius Verzeleszkul püspök hozott Rómából. Alapját 1700-ban rakták le, és elnevezték Örményvárosnak (örményül: Հայաքաղաք – Hájákághák). A várost alapító örmények Besztercéről, Gyergyószentmiklósról, Szemvízről, Felfaluból, Görgényből, Peteléből, Bátosból és Vicéből jöttek ide. A legtöbben Besztercéről érkeztek.
https://tortenelmimagazin.ro/szamosujvar-alapitasa-armenopolis/
Riti József Attila
Ez is érdekes lehet:
Húsvéti Hagyományok a régi Armenopolisból
Kettős ónnep a szamosújvári örmény katolikus közösségben
