Szék rövid története

Read Time:5 Minute, 56 Second

Szék Romániában, Kis- Szamos mentétől félre, Szamosújvártól nem messzire van. A falunak három része van: Felszeg a templom északnyugati oldalán, Csipkeszeg a déli részén, és Forrószeg keleten. Többféle nevet viselt az idő folyamán: Zeckalmilla-Opidum 1291-ig, utána Zeek, 1315-től Zeckakna, 1438-tól Zeckakna-villa, 1516-tól Zeek opidum, 1545-től Zeek, 1579-től Szeek, és 1612-től szerepel a ma is használt néven.

Hajdanán városnak számított. Városi rangját a sóbányáknak köszönhette, ezek működését Hodor Károly 1002-re teszi. Ugyebár tudjuk, hogy régen város csak akkor vált várossá, ha annak vára is volt. Tehát Szék is rendelkezett egy várral. Mai napig őrizzük ezt a helyet Várdomb néven, igaz mára házak épültek ide.

A templom kezdeti építéséhez volt egy Szent István-i rendelet, amelyben az állt, hogy minden falunak kell legyen egy temploma. A másik fontos rendelet, az Aranybulla. amelynek értelmében a sót, amit kitermeltek Budára szállították el. Szekerekkel vitték egész Szolnokig, innen tovább tutajokkal szállították. Így lett Szék egy időben Szolnok-Doboka vármegyének a székhelye.

Azonban nem volt ennyire zökkenőmentes az élet, 1442-ben a tatárok betörtek Maros völgyébe, ami kismértékben ugyan, de Széket is érintette. 1448-ban Hunyadi János egy 30000 fős seregben (amiben a székiek is jelen voltak) vonul a rigómezei csatába (1448). Az itt elesettekért, 1456-ban első ízben szólalt meg délben is a harang.

Szék város történetében egy másik kiemelkedő korszakhoz jutottunk el, Mátyás király idejébe. 1471-ben királyi levéllel megerősíti Szék várost, s Kolozsvárral, Budával és Esztergommal egyazon rangba sorolja Széket.

A jó hír után újra csapások érik és így váltakozik az idő folyamán. 1660-ban tatár, török, német pusztított, majd pestisjárvány vitte el a népeket.

Apafi Mihály uralkodása alatt a sóaknákat felújították, de csak bizonyos napokon férhettek hozzá az aknákhoz és a sós kutakhoz. A Habsburg rendszer ideje alatt a só termelés megcsappan, nem fordítanak kellő figyelmet az aknákra, és beszakadnak. Ezért egy igen jelentős jövedelemtől elesnek a helybeliek.

Az utolsó betörés ami Széket is érintette, 1717 augusztus 24, a tatárjárás. Az emberek nagy részét megölték, rabláncra verték, közel 100 lélek maradt a városban. Mai napig megemlékezünk a Szent Bertalan napjára, háromszori Istentisztelettel. A szörnyű csapásnak következtében kénytelenek voltak beengedni a román családokat. Nem elég, hogy a szegénységtől szenvedtek 1759-ben Szamosújvárt is városi rangra emelték ezzel a lépéssel pedig majdnem teljesen elvesztette rangját és befolyását a vidék gazdasági életének szervezésében.

A 18. század végére a lakosság száma 3000 lélekre emelkedett, amelyből körülbelül 400 román ajkú volt. Az új század sem hozott sok örömöt a székiek körébe, ugyanis 1812-ben a sóbánya bejárata beszakadt, és ezzel örökre vége lett a bányászatnak.

1884-ben Szék városi rangját elveszíti, nagyközségé nyilvánítják Bánffy Dezső dobokai főispánsága alatt

A második bécsi döntés után az új román-magyar határ épp Szék mellett húzódott meg, oly módon, hogy a település még a magyar oldalon maradt gróf Széki Teleki Pálnak köszönhetően. A magyar világ ideje alatt megjavítottak az utakat, kultúrház épült. Az öröm nem tartott sokáig.

1944-ben ismét fordul a világ. Nehéz idők jöttek, jegyrendszerrel tudtak az emberek vásárolni.

1990-es évektől megnyíltak a határ átkelők, külföldön, Magyarországon próbálnak szerencsét, férfiak építkezésben, a nők a kézimunkák eladásával.

Mára kicsit változott a helyzet, a megélhetés itthon is jobb, aszfaltozott út-, villany-, víz, gáznak örvendenek a helybeliek. Mindemellett saját óvodával, iskolával rendelkeznek, ahol a széki gyerekek anyanyelven tanulhatnak. Továbbá panziót, tájházat református templomot, római katolikus templomot, ortodox templomot, és a nádrezervátumot is meglátogathatjuk ha Székre látogatunk.Széken.

Széki templom

Entz Géza szavait idézve:

„Alig van Erdélyben olyan egykorú templom, amely a XIII. század második felének stílusát olyan meggyőzően és lenyűgöző erővel, a maga tisztaságában, teljességében tükrözni tudná, mint a széki templom.”

A templom 1241-ben épült, a Benedek rendi szerzetesek (ciszterci) építették. A templom háromhajós, gótikus építmény. Eredetileg katolikusnak épült, falait freskók díszítik.

1432-ben a templomot kibővítik, és 1770-ben festett kazettás mennyezetet kap. A többszöri pusztítás után 1946-ban Kós Károly tervei alapján újra restaurálják a templomot, amikor megtalálnak a templom alatti alagútban csontvázakat a tatárpusztítástól. A templomnak 2 harangja van. A nagyobbik harang 1753-ban készült, a kisebbik harangjáról pontos adatot nem tudunk. Amit biztosra tudunk, hogy Erdély egyik legszebb orgonájával szerelik föl 1733-ban. Jelenleg a templom egy két éves felújításon ment keresztül, amit 2015. augusztus 9-én át is adtak. Mintegy 10 millió lejbe került országos jelentőségű, A-kategóriás besorolású műemlék újrajavítása.

Első lelkészről, akiről tudomásunk, hogy Széken szolgált Néhai György evangélikus lelkész-1609 előtt.

1992-ben felekezeti megoszlásban összesen 3189 lelket számláltak, amelyből református 2439 református. Jelenlegi lelkésze Sallai Márton, aki 2018-ban 1616 református lelket számlált. Mára ez a szám bizonyosan kevesebb.

Wass Albert és Széki egyházmegye

Wass Albert neve azt hiszem mindenki számára ismerős. Erdély egyik legrégebbi nemesi családjából származik. Válaszúton született 1908-ban. A Farkas utcai Református Kollégiumban, majd érettségi után Debrecenben, majd Németországban tanult.

Munkásságát többszöri merénylettel akarták félbeszakítani: megpróbálták leütni, házát felrobbantani, de sikertelenül. Halálakor állítólag öngyilkos lett.

Műveivel mindenki szívébe, ha csak egy kicsit is, de belopta magát. Azonban azt hiszem azt kevesebben tudjuk, hogy egyházmegyénk főgondnoka volt. 1936-ban nagyapja Wass Béla halála után választották főgondnokká az egész erdélyi református egyházkerületben és 1941-ig munkálkodott. És ezen kívül a széki egyházmegyében is gondnoki szerepet töltött be.

A széki egyházmegye létrejötte, az erdélyi kerületben, a 16. századra tehető, azonban az antitrinitarizmus hatására egyesült a dési egyházmegyével. 1624-től elvált a dési egyházmegyétől, körülbelül 39 anyaegyházzal. A 18. század közepe táján 54, 1840 körül 50, a 19. század végén 38 anyaegyháza volt. 1903-as évi egyházkerületi rendezkedés után a széki egyházmegyének csak Szolnok Doboka vármegye területén maradtak egyházai.

Az egyházmegye a 17. század közepén 36, a 18. század közepén 47 anyaegyházat számlált. Ez 1890-re visszaesik és csupán 25 egyházközsége maradt, amelyek szétszórtan Szolnok-Doboka, Szatmár, és Kolozs vármegye területén voltak.

Máté Klára

Fotón a széki tó. Riti József Attila képe.