0
0
Augusztus 15-én szervezték Füzesmikolán (Nicula) a hagyományos Nagyboldogasszony (Mária) napi búcsút, mely a legnagyobb hasonló jellegű ortodox rendezvény Erdélyben.
Az első zarándokok már augusztus 13-án megérkeztek, de többségük augusztus 14-én délután vonult ki a kolostorhoz. A Szamosújvár és a kolostor közötti öt kilométert többnyire gyalog teszik meg a résztvevők, de akik nem kívánnak gyalogolni azok kimehetnek busszal, ugyanis autóval nem igen van rá lehetőség, a forgalmi korlátozások miatt. A zarándokok nagyrésze, a kolostor udvarán sátorban vagy szabad ég alatt töltik az éjszakát.
Mint minden évben az érsekség az idén is szervezett gyalogos zarándoklatot a Szamosújvár – Füzesmikola között azoknak a zarándokoknak, akik egyházi keretek között szerettek volna kivonulni a kolostorhoz. A hozzávetőlegesen 250-300 tagot számláló menet a Sétatéren lévő ortodox templomtól indult, élén Andrei Andreicuț kolozsvári metropolitával. Vele vonultak Veniamin dél besszarábiai püspök, és Macarie rusei (Bulgária) püspökhelyettes is. A menetet elkísérték Ovidiu Drăgan szamosújvári polgármester, Paul Măhălean alpolgármester és Bărbos Vlad városmenedzser is.
Augusztus 14-én délután a vihar elseperte a zarándokokat, sokan hazamentek a vihar után, de többségük megfázva, a szabad ég alatt töltötték az éjszakát és tűrtek az időjárás viszontagságait.
A zarándoklat fénypontjára augusztus 14-én éjfél körül került sor, amikor körbevezették Csodatevő Mária ikonját, melyről úgy tartják, hogy gyógyító és csodatevő ereje van. Továbbá sok zarándok számára kötelesség négykézláb, háromszor körbejárni az udvaron lévő fakolostort, melyről úgy tartják azon a helyen áll, ahol könnyezni kezdett a Mária ikon.
Az augusztus 15-én tartott szent misét a kolozsvári metropolita, Andrei Andreicuț celebrálta, de a már említett püspökökön kívül több esperes és egyszerű pap is részt vett, összesen 28-an.
A Nagyboldogasszony napi búcsún több hivatalos személy is részt vett, többek között Kolozs megye egykori prefektusa, Abrudean Mircea, aki jelenleg a miniszterelnöki kancellária vezetője.
A beszámolók alapján az idén 15 ezer zarándok gyűlt össze a füzesmikolai kolostornál, a szervezők pedig ingyenes töltöttkáposztával vendégelték meg őket.
A koronavírus által okozott világjárvány ellenére 2020-ban és 2021-ben is megszervezték a zarándoklatot (itt is kettős mércét alkalmaztak a hatóságok, mert a csíksomlyói búcsú szervezése tiltott volt), 2021-ben korlátozások nélkül. Az egyetlen egy különbség az volt, hogy az említett két évben elmaradt a közös ebéd.
Egy kis történelem
A füzesmikolai zarándoklat kezdete visszanyúl a történelem homályába, valamikor a 17. században kezdődhetett, amikor a hagyomány szerint 21 napig könnyezett az ikon.
A könnyező Mária ikonjának kőmásolata évszázadokon keresztül ott volt a szentbenedeki Kornis kastély kaputornyának udvar felőli részén, míg egyszer (nem is olyan régen, pár éve) egyszerűen eltűnt, gondolom ellopták.
Zarándoklat 1939-ben, az Ellenzék hasábjain
A kolozsvári Ellenzék napilap, 1939. augusztus 17-i lapszámában alaposan beszámolt a búcsúról: „Nagyboldogasszony napján. — A szamosújvári örmény templom előtt kegyszereket, mézeskalácsot, színes kendőket áruinak a Füzesmikolára igyekvő zarándokoknak.
A hatalmas templom belsejében a főldet csókolják alázatosan a messzeföldről jött áhítatos hívők.
Zsongás tölti be a templomot, ahol a csodálatosan szép Rubens-kép előtt a festmény fényképfelvételeit árulják fekete örmény asszonyok. Leborulnak az imádkozok a keresztről levett Üdvözítő világító képmása előtt. Mintha a képen látható arcok döbbent és áhítatos másait látnánk a padsorokban is. A nagy mester fenséges színei, vonalai s örök művészete úgy ideillik ebbe a Nagyboldogasszonynap előtti hangadatba.
Négy kilométere megyünk innen, Füzesmikoláig, azaz Niculáig, ahol csodatévő Mária ikon áll a templomban s ahova évente Nagyboldogasszony napján ezer és ezer hivő zarándokol a poros országutakon.”
Az említett lap a zarándokútról is tudósít: „Lassan mennek: vegyes csoportok, lányok-asszonyok, öregek, fiatalok, gyerekek. Sokan öt-hat nap óta jönnek szakadatlan, zászlóvivőik kezében fakult, virágfüzérekkel diszitett templomi kép, kékselyem, hímzett Mária-zászló. Énekeinek és imádkoznak. Besztercéről és távolabbi városokból és falvakból, sokan napok óra, sokan pár órája csak. Az arcokon ünnepi áhítat, ruhájuk ünneplő, az asszonyokon szép, hímzett blúzok, a férfiakon díszes bőrövek. De mezítláb vannak mind az asszonyok. Kímélik a cipőt, kezükben viszik a hosszú utón. Nehéz az út meredek, poros. Szinte szentségtörésnek tetszik, ahogy autónk felveri a port s az út szélére szorítja a zarándokokat.”
A kolostorhoz mindig vittek betegeket a gyógyulás reményében, de régebb amikor az orvostudomány nem volt annyira fejlett vagy az emberek nem tudtak olyan könnyen orvoshoz jutni akkor a Fentvalótól várták a gyógyulást, erről tanúskodnak az Ellenzék hasábjai is: „Leírhatatlan és szívetszorító az élet sötétségében tengődő nyomorultak seregének fala között haladó éneklő, imádkozó, Bibliát olvasó embertömeg.”
A beszámoló végén a cikkíró megemlíti, hogy a „hullámzó, hangos, egy célfelé haladó, néha már a vallási extázis határán mozgó embertömeg — Rubens ecsetjére méltó látvány.”
A kolostor és a zarándoklat rövid története
A kolostor területén lévő kis fatemplomot 1552-ben említik először a dokumentumok, de valószínűleg már régebbtől ott állt. A mostani fatemplom nem az eredeti, mivel az 1973-ban leégett. A jelenlegi kis fatemplomot 1974-ben hozatták a Szilágy megyei Csicsógombásról. Érdekességként elmondható, hogy az eredeti a kis fatemplomot a szentbenedeki Kornisok restaurálták 1714-ben (ugyanis a település a Kornis család tulajdonát képezték).
Az első kőtemplomot 1875-1879-ben építették. Az elmúlt évtizedben megkezdték egy újabb és nagyobb téglatemplom építését.
A kolostor 1699 után lett híres, amikor a hagyomány szerint, az 1681-ben festett Szűz Máriás ikon 21 napon keresztül megállás nélkül sírt. Ezt követően évről – évre egyre többen zarándokoltak, az akkor már görög-katolikus kolostorhoz. A búcsú annyira ismert lett, hogy XIII. Kelemen pápa 1767-ben kegyhelynek ismerte el és búcsút hirdetett a három Mária-főünnep: Gyümölcsoltó Boldogasszony (már. 25), Nagyboldogasszony (aug. 15) és Kisboldogasszony (szept. 8) napjára. Az utóbbi kettőnek alakult ki hagyománya, ami a mai napig él. Persze szeptember 8-án jóval kevesebben zarándokolnak/zarándokoltak el a füzesmikolai kolostorhoz.
1948-ban, amikor betiltották a görög-katolikus egyházat a kolostor az ortodox (görög keleti) egyház tulajdonába került. Mivel az 1989-es rendszerváltás után a kolostor és a „könnyező” ikon nem került vissza a görög-katolikusok tulajdonába, a két egyház a mai napig pereskedik tulajdona felett.
Riti József Attila
A tavalyi beszámolónkat elolvashatják a köv. linken:
