Az erdélyi magyarok és a magyarországi választások

Read Time:3 Minute, 2 Second

Szabadka, 2026. április 2. Leadja az április 12-i magyarországi országgyűlési választások levélszavazatát egy férfi Magyarország szabadkai főkonzulátusán 2026. április 2-án. Levélszavazásra a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok jogosultak. MTI/Molnár Edvárd

Átfogó képet ad az erdélyi magyar közösség választói attitűdjeiről egy április elején készült kutatás. A kutatást a kolozsvári székhelyű SoDiSo Research végezte. A felmérés több mint 1800 válasz alapján vizsgálta a részvételi hajlandóságot, a pártpreferenciákat és a társadalmi különbségeket.

Magas részvételi hajlandóság

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az erdélyi magyarok körében erős volt a választási aktivitás, ezt a Nemzeti Választási Iroda adatai is bizonyítják, ahova összesen 206960 levélszavazat érkezett, az említett térségből. A teljes mintában a megkérdezettek 64 százaléka sorolható a „biztos szavazók” közé, míg a magyar állampolgárok esetében ez az arány 66 százalék. A levélszavazásra regisztráltaknál még magasabb, 81 százalékos részvételi hajlandóság volt mérhető. Ez arra utal, hogy a választások nem maradnak közömbösek a határon túli közösség számára, különösen azok körében, akik már regisztráltak a szavazásra.

Egyértelmű pártpreferencia

A felmérés szerint a politikai preferenciák viszonylag egy irányba mutatnak. A teljes mintában a válaszadók 74 százaléka a FIDESZ–KDNP-t támogatja, míg a TISZA párt 10 százalékon áll. Más pártok támogatottsága 3 százalék körüli, a bizonytalanok aránya pedig 12 százalék .

A levélszavazók körében még koncentráltabb a kép: itt a FIDESZ–KDNP támogatottsága meghaladja a 90 százalékot, miközben a többi párt csak alacsony arányban jelenik meg .

Jelentős különbségek a társadalmi csoportok között

A részletes adatokból kirajzolódik, hogy a preferenciák nem egyformák minden rétegben.

A fiatalabb korosztályokban gyengébb a kormánypártok támogatottsága, és erősebb az alternatívák jelenléte: a 18–34 évesek körében a Fidesz támogatottsága 56 százalék, míg a TISZA párté 24 százalék. Ezzel szemben az idősebbeknél, különösen a nyugdíjasoknál, a Fidesz fölénye egyértelmű, 80 százalék feletti arányokkal .

Hasonló különbség figyelhető meg az iskolai végzettség szerint is. A felsőfokú végzettségűek körében kiegyenlítettebb a verseny, míg az alacsonyabb végzettségű csoportokban dominánsabb a kormánypárti támogatás.

Területileg is vannak eltérések, a falvakban erősebb a Fidesz támogatottsága, míg a városokban valamivel nagyobb tér jut más pártoknak is.

Nem mindenki él a szavazati jogával

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a politikai szimpátia és a tényleges részvétel között jelentős különbség van.

A teljes erdélyi magyar népességre vetítve a becslések szerint:

31% szavazna a FIDESZ–KDNP-re
2–3% a TISZA pártra
1–2% más pártokra
30% ugyan magyar állampolgár, de nem szavaz
36% pedig nem rendelkezik magyar állampolgársággal

Ez azt jelenti, hogy a választások kimenetelét nemcsak a politikai preferenciák, hanem a részvételi hajlandóság és az állampolgársági státusz is erősen befolyásolja.

Mit mutatnak az adatok?

A számok alapján az erdélyi magyar közösség politikai képe viszonylag stabil, erős kormánypárti dominancia, de jól látható generációs és társadalmi különbségekkel. A fiatalabb és képzettebb rétegek nyitottabbak az alternatívákra, miközben az idősebbek és a vidéki lakosság körében erősebb a hagyományos politikai orientáció.

Országos levélszavazási adatok

A magyarországi választásokhoz kapcsolódó levélszavazatok feldolgozása országos szinten is előrehaladott állapotban van. Fontos kiemelni, hogy az alábbi adatok nem kizárólag Erdélyre, hanem az összes külhoni levélszavazóra vonatkoznak.

Listás eredmények (levélszavazatok)

Lista	Szavazat	Arány (%)
FIDESZ–KDNP	275 706	84,42
TISZA	44 012	13,48
Mi Hazánk	5 056	1,55
MKKP	1 150	0,35
DK	660	0,20

Szavazási adatok

Mutató	Érték
Beérkezett levélszavazási iratok	353 883
Levélben szavazók névjegyzékében szereplők	494 244
Feldolgozott iratok	352 607
Feldolgozottság aránya	99,64%
Érvényes iratok	332 030
Érvénytelen iratok	20 577

Feldolgozottság jelenlegi állása

Mutató	Érték
Érvényes szavazási iratokban lévő szavazólapok	327 375
Érvényes szavazólapok	326 584
Érvénytelen szavazólapok	791

Az országos adatok megerősítik azt a tendenciát, amely a felmérésből is kirajzolódott, a levélszavazatok döntő többsége a FIDESZ–KDNP listájára érkezik, miközben a többi párt jóval kisebb arányban jelenik meg.

RJA