0
0
A hantavírus nem új kórokozó, és nem úgy terjed, mint az influenza vagy a koronavírus. A mostani riadalmat egy óceánjáróhoz köthető fertőzési góc váltotta ki, de a lakosság általános kockázata továbbra is alacsony.
Az elmúlt napokban egyre több hír jelent meg a hantavírusról, több helyen olyan hangnemben, mintha egy új világjárvány küszöbén állnánk. A helyzet ennél jóval árnyaltabb. A hantavírus valóban komoly betegséget okozhat, de nem új vírusról van szó, és a terjedése sem hasonlítható a COVID-19-hez.
A mostani nemzetközi figyelmet egy óceánjáró hajóhoz köthető fertőzési góc váltotta ki. Az Egészségügyi Világszervezet május 8-i tájékoztatása szerint több megbetegedést azonosítottak a hajó utasai és személyzete körében, a laboratóriumi vizsgálatok pedig az Andes-vírus jelenlétét igazolták. Ez a hantavírus egyik típusa, amely főként Dél-Amerikában fordul elő. A WHO ugyanakkor a globális lakosságra nézve alacsonynak értékelte a kockázatot.
A hantavírusok természetes hordozói rágcsálók. Az ember többnyire akkor fertőződik meg, ha belélegzi a fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett port. Ez főként olyan helyzetekben fordulhat elő, amikor régóta zárt, poros, rágcsálók által látogatott helyiséget takarítanak ki megfelelő óvatosság nélkül. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint a megelőzés lényege a rágcsálók távoltartása, az ürülékkel szennyezett felületek óvatos fertőtlenítése, a szellőztetés, valamint szükség esetén kesztyű és maszk használata.
A mostani riadalom egyik oka, hogy az Andes-vírus különleges a hantavírusok között: ritkán, de emberről emberre is terjedhet. Ez azonban nem általános, gyors légúti terjedést jelent. Az ECDC szerint az ilyen fertőzés ritka, és jellemzően szoros, hosszan tartó kontaktushoz kötődik, zárt környezetben. Ugyanezért a szakemberek nem tartják valószínűnek, hogy ebből a helyzetből COVID-19-szerű járvány alakuljon ki Európában.
A betegség tünetei kezdetben influenzaszerűek lehetnek: láz, fáradtság, izomfájdalom, fejfájás, hidegrázás, hányinger, hasmenés vagy hasi fájdalom is jelentkezhet. Súlyos esetben néhány nap után köhögés, mellkasi szorítás és nehézlégzés alakulhat ki. Az amerikai CDC szerint a hantavírus okozta tüdőszindróma súlyos betegség, ezért gyanús tünetek és rágcsálókkal való lehetséges érintkezés után orvoshoz kell fordulni.
Romániában a hantavírus nem teljesen ismeretlen, de ritka fertőzés. Az Országos Közegészségügyi Intézet közlése szerint 2023 és 2026 között összesen 15 esetet regisztráltak az országban: 4-et 2023-ban, 3-at 2024-ben, 7-et 2025-ben, és 2026-ban eddig 1 esetet. Ez azt mutatja, hogy a vírus jelen lehet, de nem gyakori megbetegedésről van szó.
A pánik tehát nem indokolt, az óvatosság viszont igen. Különösen akkor kell figyelni, ha valaki pincét, padlást, nyaralót, csűrt, melléképületet vagy régóta zárt helyiséget takarít, ahol rágcsálók nyomai láthatók. Ilyenkor nem ajánlott szárazon söpörni vagy felverni a port. Előbb szellőztetni kell, majd a szennyezett felületeket fertőtlenítőszerrel benedvesítve érdemes takarítani.
A hantavírusról tehát nem elbagatellizálva, de arányosan kell beszélni. Komoly betegséget okozhat, ám a jelenlegi adatok alapján nem egy könnyen terjedő, tömeges járványt okozó vírusról van szó. A legfontosabb üzenet egyszerű: kerülni kell a rágcsálókkal és ürülékükkel való érintkezést, takarításkor óvatosan kell eljárni, tünetek esetén pedig orvosi segítséget kell kérni.
Mit érdemes tudni röviden?
A hantavírus főként fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett por belégzésével terjed.
Európában a hantavírusok általában nem terjednek emberről emberre.
Az Andes-vírus ritkán emberről emberre is átadható, de ehhez jellemzően szoros, hosszan tartó kontaktus kell.
Nem új vírusról van szó.
A pánik nem indokolt, de a rágcsálók elleni védekezés és az óvatos takarítás fontos.
RJA
Kapcsolódó témák:
További egészségügyi és közérdekű tájékoztatóink az Egészségügy rovatban olvashatók.
