0
0
A húsvét előtti nagyböjtben rendesen felkészültek a közelgő ünnepre, gyóntak és szigorúan betartották az előírásokat. Szigorúan tilos volt szarvasmarhát vágni és még a hentesboltban sem árultak ilyenkor húst.
Húsvét alkalmával a módosabbak adakoztak a rászorulóknak. A különböző örmény szervezetek tagjai nagykedden házról házra jártak és pénzt gyűjtöttek a szegényeknek.
Nagypénteken minden épkézláb ember elment misére, amit a főtéri Szentháromság örmény-katolikus székesegyházban kezdtek, majd a Salamon templomban folytatták és a Víz utcai ferences-rendi kolostorban végeztek be. Nagyszombaton este készültek a vasárnap reggeli húsvéti misére és egy kosárba csomagolták a megszentelni való ételt. A kosár tartalma káta (örmény sütemény), pászka, kalács, főtt sonka, szalonna, piros tojás, sült bárányhús, só volt.
Húsvét reggelén, mise előtt semmilyen ételt nem fogyasztottak. A mise celebrálása után, a templom előtt mindenki kitette kosarát, amit a papok megszenteltek. Misére menet a következőképpen köszöntek egymásnak, mind ahogyan Szongott Kristóf monográfiájának harmadik kötetéből kiderül:
A. Krisztus feltámadott halottaiból!
B. Ez önnek és nekünk is örvendetes.
A. Sok feltámadás napot érjen el szerencsésen, egészséggel és bűnelengedéssel!
Otthon, mise után mindenki szentelt ételt evett, még a cselédek is. Előszeretettel kínáltak szentelt étellel a rokonokat, barátokat és ismerősöket is. Húsvét alkalmával különböző színű tojást ajándékoztak egymásnak és nagy lakomát tartottak, ahova meghívták a rokonokat és barátokat is, de az ünnep első napján tilos volt a tánc és a színházi előadás is.
Húsvétkor nem jártak öntözni, mind Erdély más tájain szoktak, de nagy becsben tartották a rokonlátogatást.
Az ünnepi ebéd után kimentek a temetőbe, ahol ételt tettek az elhunytak sírjaira. Az ételt a város szegényeinek szánták, akik éltek is a lehetőséggel és elfogyasztották.
Szongott Kristóf monográfiájának negyedik kötetében található egy húsvéti népdal is, amit előszeretettel énekeltek ezen alkalommal a szamosújváriak. A népdal magyar szövege a következő: „Húsvét, húsvét Isten hozott, Helységünkbe Isten hozott. Hét fontot naponként fontam, Orsómra fonált sodortam, Gúzzsal, munkával kínlódtam, Bő verejtéket hullattam. A mit küldök: piros tojás. Vedd kedvesem: az száz tojás.”
A feltámadás ünnepe alkalmával a hívek ajándékot adtak a papnak. Ugyanekkor az egyházi méltóságok, a ministránsok segítségével megszentelték a szamosújvári házakat, amiért pénzt adományoztak a hívek.
Az iskola életében is fontos szerepet játszott a húsvét. Egy 1799-ből fennmaradt dokumentum szerint az iskolások ilyenkor minden tantárgyból letették a záróvizsgát.
Riti József Attila
A cikk megjelent az iskolai Történelmi Magazin II. évadjának 1. számában. A teljes lapszám elolvasható a lenti linken:
http://tortenelmimagazin.com/wp-content/uploads/2021/02/ii-1.pdf
