0
0
Az elmúlt hét végén ismét népzenétől volt hangos Szamosújvár főtere. Bár nem kerek évfordulós rendezvény, mégis az eddigi legnagyobbra sikeredett és a legsokszínűbbre is. Moldvától Abáig, 20 tánccsoport szinte minden erdélyi tájegységről mutatott be táncokat.
Csütörtökön, alig lett vége a rocktörténeti előadásnak és koncertnek, mely hatalmas élmény volt főleg a gyerekeknek, akik először kóstoltak bele ebbe a műfajba, már az abai néptánccsoport meg is érkezett. Aba és Szamosújvár testvérvárosok, a Téka Alapítvány és a Sárvíz Művészeti Alapiskola kapcsolatából épült. Alapítványuk a Sárvíz Téka ugyanazt az értékrendet követi mint a szamosújvári, egymást támogatja a két intézmény és ennek sok tagja- Korcz Judit szavait idézve: ha elcsüggedünk, tudjuk, hogy van még egy Téka, ahol megértésre, vigaszra találunk.
Péntek reggel benépesült a főtér, épült a színpad, a kézművesek kirakták a portékáikat. A rendezvények sorát az Erdélyi Népzenészek Egyesülete által felállított kopjafa avatása nyitotta meg. A Téka Alapítvány udvarán felállított emlékoszlop egy a sok közül, melyet az egyesület Erdély szerte felállított az elhunyt zenészek emlékére. A szamosújvárira a Tóvidéki zenészek nevei vannak vésve, ezzel emlékezve rájuk és örökségükre. Zenei aláfestéssel az Ördöngös zenekar szolgált. A kopjafát Vajda Dániel helyi református lelkész áldotta meg. Az ünnepség után könyvbemutatóra került sor a Téka Alapítvány konferenciatermében. Buzogány Árpád szerkesztette a Gyertek haza, ludaim! című gyermekjátékkötetet, mely gyűjtést főleg nyugdíjas pedagógusok végezték Udvarhelyszéken. Pedagógusok, szülők haszonnal forgathatják, idősebbek pedig biztos találnak olyan játékot, mely ismerősen cseng számukra, melyet valószínű ők is játszhattak gyerekkorukban. Ezalatt a Gödörben, a táncteremben Katona Annamária és Szabó Boglárka vezetésével Prücskök játszóház zajlott.
A főtéri színpadon 18 órától mutatkoztak be a részt vevő együttesek közül páran. A szamosújvári népdalt tanuló diákok egy csoportja kezdte a bemutatót, ők heti rendszerességgel próbálnak, különböző versenyeken is megállják a helyüket. Az Abai Kis Sárvíz Együttes rábaközi táncai után a helyi Dansatorii de pe Somes nevű román tánccsoport legapróbbjai mutatkoztak be Szamosújvár környéki román táncokkal. A brassói Mátka tánccsoport először járt Szamosújváron, pénteken az Ez a világ olyan világ című összeállításuk mutatták be. A csíkszenttamási Csonkatorony Néptáncegyüttes Zsibongók csoportja felcsíki táncokat táncolt. A Magyarországról, Szentgálról érkezett Szűrös néptáncegyüttes helyi, szentgáli táncokat hozott. Érdekes színfoltja volt a fesztiválnak a Klézséről érkezett Szeret Néptáncegyüttes, akik hitelesen mutatták be a közkedvelt moldvai körtáncokat, Klézsei horba című összeállításukban. Ugyancsak moldvai táncokat adott elő az abai kis gimnazisták csoportja. A szamosújvári Kiskaláka az eső fenyegetésében kezdte s a szivárvány íve alatt zárta palatkai táncrendjét.
Az előadás a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum tornatermében folytatódott a balánbányaiak Bukovina mit vétettem című előadásával. A széki táncosok, illetve Pali Marci és zenekarának bemutatkozása után kezdődött a táncház. A tavaly kellett volna megszervezni a 24. Mezőségi találkozót. Sajnos a járvány ebben is megakadályozott. Azért, hogy a folyamatot ne szakítsuk meg és idén ősszel meg tudjuk szervezni a jubileumi, 25-ik Mezőségi Fesztivált és találkozót úgy döntöttünk, hogy a tavaszi fesztivál keretén belül bepótoljuk a tavaly őszről elmaradt programok egy részét. Az esti meghívottak a találkozó keretében érkeztek.
Az estét hajnalig tartó táncház zárta a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum tornatermében.
Szombat délben Harangozó Imre újkígyósi néprajzkutató barátunk 27. könyvének bemutatójára gyűltünk össze a konferenciateremben. A Napkeleti kalászat című kötetében az archaikus népi imádságokról olvashatunk, valamint arról az örökölt tudásról, mely a paraszti kultúra változásával eltűnni látszik. A könyvbemutatón a katolikus hittantanár megszokott humoros előadásmódjából megismerhettük a népi imádságok sokféleségét, de mindannyiunk szeme könnybe lábadt, amikor a Moldvában lezárult, a Mezőségen is hangsúlyos nyelvváltásról beszélt. Hisszük, hogy barátainkkal, szövetségeseinkkel sokáig a magyar nyelv végvára maradhatunk a Mezőség peremén. Hideg Anna néni karácsonyi és világi énekei színesítették és emelték a könyvbemutató hangulatát.
A fesztiválunk egyik kedvelt pontja a táncosok felvonulása. Románok, magyarok kíváncsian szemlélik a színes menetet. Idén a Kemény Zsigmond Elméleti Líceumtól indult a felvonulás és a 600 táncos sora utcányi hosszú lett. A táncosok zenészek énekszóval érkeztek meg a Főtérre.
A kézműves vásár folyamatosan zajlott a két nap alatt, szombat délután kézműves foglalkozások is várták a legkisebbeket. Papírforgó, pohárfigura, agyagozás, lepkedísz és arcfestést próbálhattak ki, a helyi pedagógusok irányításával.
A fesztiválon résztvevőket Dragan Ovidiu, Szamosújvár polgármestere is köszöntötte, kiemelve a két intézmény, a polgármesteri hivatal és a Téka Alapítvány közti partnerséget. A gálaműsort az Sárvíz zenekar kalotaszegi táncrendje kezdte, majd domokosi táncokat láthattunk a Zivatar néptánegyüttes előadásában. A Sárvíz Táncegyüttes mezősföldi táncokat, míg az avasújvárosi Kispiros Néptáncegyüttes Belső mezőségi táncokat mutatott be. Ismét láthattuk a szentgáli táncokat a Szűrös együttes előadásában, majd a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes kalotaszegi táncokat adott elő.
A brassói Mátka csoport után gyímesi táncokat láthattunk a csíkszenttamási Zsibongók előadásában. Az abaiak rábaközi táncát a Kiskaláka palatai rendje követte. A Szatmárnémetiből érkező Röpike Néptánccsoport szilágysági táncokat, a Szamoshát együttes szatmári táncokat mutatott be. Ismét megtekinthettük a klézsei horbát, majd megismerhettük a körtvélyfáji Bokréta Néptáncegyüttest, akik mezőségi táncokat mutattak be. A helyi Dansatorii de pe Somes együttes nagyobb gyerekekből álló csapata erdélyi táncrendet mutatott be, majd a kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes jobbágytelki táncokat adott elő. Az abaiak moldvai táncokat, a Kaláka vajdaszentiványi táncokat táncolt, míg a nagybányai Talpalat tövisháti táncokat. A talpalávalót az Ördöngös, a Botos Banda és a Rezeda zenekarok húzták.
Vacsora után a bálványoscsabai és vajdakamarási hagyományőrzők illetve a palatkai muzsikusok mutatkoztak be. A táncházban hatalmas sikere volt a klézsei zenekar táncrendjének, hatalmas moldvai mulatság kerekedett. Jó volt ismét mulatni a régi ismerősökkel, újakkal megismerkedni és látni, hogy a gyerekek, fiatalok jókedvűen mulatnak a népzenére. Hátha minden baljóslat ellenére mégsem változott annyira a világ, megmaradt a közösség iránti igény.
Rendezvényünket a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Fodor Emőke
