0
0
A májusi Transylvania Lectures meghívott előadója dr. James Orr etikai és vallásfilozófiai szakértő, a Cambridge-i Egyetem adjunktusa volt. A hétfőn, május 2-án megrendezett eseményen az előadó az egyetemek szabadságának határairól, közérdekre gyakorolt hatásáról és a nyugati intézményekben felmerülő identitáspolitikai gondokról beszélgetett dr. Visky Andrással.
A legfőbb szabadság: az akadémiai szabadság és a közérdek címmel osztotta meg gondolatait, majd válaszolt a jelenlevők kérdéseire dr. James Orr cambridge-i meghívott az MCC kolozsvári központjában. Dr. James Orr vallásfilozófiát tanít a Cambridge-i Egyetem Hittudományi Karán, PhD-fokozatát ugyanitt szerezte. Aktívan foglalkozik a lelkiismereti, hitbeli, akadémiai és szólásszabadságot, a hazafiságot és a nemzetet, valamint bioetikát érintő kérdésekkel, részt vesz a velük kapcsolatos közéleti vitákban, könyveket és tanulmányokat publikál ezen témakörökben. A beszélgetést dr. Visky András író, egyetemi tanár (Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem), a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója moderálta.
Az előadó a liberalizmus régi feltevéséből indult ki, hogy az akadémiai szabadság elengedhetetlen az egyetemek közjóhoz való hozzájárulásában, hiszen a felsőoktatási intézmények az igazság megőrzése, terjesztése és keresése révén a közérdeket, a kultúra virágzását segítik elő. Rámutatott, hogy az akadémiai szabadság valójában a szólásszabadságnak egy szakmai változata. Már az ókori görögök megértették, hogy a haladás érdekében szükség van a sokszínűségre, a vélemények súrlódására az igazságot kereső emberek között.
Dr. James orr kijelentette: egy jó egyetem feladata az igazság megőrzése, keresése és terjesztése. Fontos megőriznünk a régi tudást, de keresnünk is kell az új utakat, miközben megengedjük a fiatal generációnak, hogy próbára tegye az igazságszemléletünket. És bár vannak kollektív döntések, tervek, irányvonalak, a felsőoktatási intézmények nem szabhatják meg egy akadémiai munkatárs kutatásának kereteit, témáját. Ezzel elkerülhetik az elfásulást, és a közösségnek új kezdeményezései lehetnek, a tudomány fejlődhet.
A nyugati egyetemeken azonban riasztó helyzet alakult ki: rengeteg kutatás mutatja, hogy óriási különbségek állnak fenn a politikai elköteleződés, ideológiai álláspontok, különböző nehéz témák terén. Az intézmények nem korlátozzák a szólászabadságot, de a közvélemény nyomására ezekben a körökben is kezdi kifejteni negatív hatását a modern identitáspolitika. Nehéz és fájdalmas az identitással kapcsolatos nézeteket megvitatni, hiszen az egyének szívéig hatoló kérdésekről van szó, a nézeteltérést pedig könnyű üldöztetésként feltüntetni. Az identitáspolitika elterjedéséhez köze van a kapitalista dinamikáknak is, ugyanakkor az áldozat szerepének felértékelése, a kirekesztettekkel való törődés keresztény gyökereket rejt. Ez akkor válik gonddá, amikor az áldozati státusz politikai előnyökhöz juttat embereket, és hasznossá válik áldozati szerepet vállalni, sőt visszaélni vele.
Az előadó szerint a kormányoknak nem kellene beleszólniuk az egyetemek működésébe, de eljöhet az a pont, amikor a közjó, a tágabb közösség érdekében külsőleg kell meghatározniuk az egyetemek feladatát, hogy azok továbbra is a közjót szolgálják. James Orr szerint a szellemi virágzás iránt elkötelezett intézményeknek a szabadságjogok közül az akadémiai szabadságot kellene a legfőbb szabadságnak tekinteniük.
„Örömmel tölt el, hogy a tavasz folyamán egyre több nyílt előadást rendezhettünk nemcsak a kolozsvári MCC-központban, hanem több erdélyi városban is. A Transylvania Lectures sorozat pedig kiemelkedő, hiszen az MCC révén kiváló akadémikusokat láthatunk vendégül, akikkel nemcsak diákjaink találkozhatnak, hanem – angol nyelvűek lévén – a helyi közösség bármely tagját megszólíthatják” – mondta el az újabb esemény kapcsán Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. Az aktuális eseményekről, érdekességekről a szervezet Facebook-oldalán olvashatnak az érdeklődők.
