Hétvégi receptünk Szamosújvár egykori történésze és történelemtanára, Szongott Kristóf írásaiból származik. Pontosabban a Szamosújvár szabad királyi város monográfiája 1700-1900, IV. kötetében jelent meg, amit 1903-ban nyomtattak Todorán Endre „Auróra” könyvnyomdájában.
Táskás leves
Hozzávalók:
A tésztához (laskához)
25 dkg finomliszt
1 kávéskanál só
2 kisebb tojássárgája
1 dl hideg víz
A töltelékhez:
sertés tüdő
sertés máj
sertés szív
só
A leveshez:
sertés láb
esetleg zöldség
Elkészítése:
A tészta (laska) az összes hozzávalóját betesszük egy tálba és összegyúrjuk míg rugalmas és sima tésztát kapunk. Esetleg tehetünk hozzá még vizet vagy lisztet, attól függően, hogy milyen az állaga. A tésztát alumínium fóliába csomagoljuk és 20 percig a hűtőbe tesszük (de akár a kamrában is hagyhatjuk).
Ha eleget ült a tészta akkor kiserítjük, majd pedig négyszögűre vágjuk. A sertés tüdejét, máját és szívét apróra felvágjuk, megsózzuk és a laska-tésztába tesszük, majd becsomagoljuk.
Miután meglettek a tészta (laska) táskák, megmossuk, majd pedig hosszában felvágjuk a sertés lábakat és vízbe főni tesszük. Kis idő múlva, ha eleget főttek a lábak betesszük a táskákat is.
A recept leírásában Szongott Kristóf nem írta, hogy kellenek zöldségek, de az íz fokozásáért tehetünk bele sárgarépát (murok) és petrezselymet, vagy bármilyen egyéb zöldséget, amit jónak látunk.
Ha megfőtt a leves akkor tálalhatjuk.
Jó étvágyat!
A kép illusztráció. Forrás: Uwe Conrad képe a Pixabay -en.