0
0
A szamosújvári református hagyományok szerint mindig virágvasárnap volt a konfirmáció. Minden esetben a konfirmáció első része, a Heidelbergi Káté kérdéseinek a megválaszolása, szombatonként volt, második része az egyházi felhatalmazás kihirdetése és az úri szent vacsora vétele pedig vasárnap. A koronavírus fertőzés által kirobbantott világjárvány kissé átírta a szokásokat, így 2020-ban és 2021-ben nem virágvasárnap, hanem újkenyérkor és pünkösdkor, korlátozott létszámmal, tartották Szamosújváron a konfirmálást
A járvány lecsengése és a korlátozó intézkedések feloldása lehetővé tették, hogy a megszokott időben legyen a rangos egyházi esemény. A hagyománytól eltérően azonban az egyházi nagykorúsítás ünnepét egy napon tartották, április 9-én, virágvasárnap előtti szombaton.
A 2022-es konfirmáláson 19 ifjú tett tanúvallomást hitéről és élt első alkalommal az úrvacsora szent jegyeivel. A konfirmáción Vajda Dániel tiszteletes úr szolgálta az Urat, őt segítette Nagy Tibor válaszúti lelkipásztor.
Vajda Dániel lelkipásztor az Apostolok Cselekedeteinek 8. részének 26-tól 39-ig terjedő verseit választotta az igehirdetéshez (a felolvasott fejezet elolvasható az alábbi linkre kattintva: http://biblia.hit.hu/bible/21/ACT/8). A tiszteletes úr prédikációjában egyaránt szólt a konfirmáló ifjúkhoz és családjukhoz. Kiemelte, hogy az ige szerint az ember hatalmas kincs felett őrködik, ami nagy felelősséget jelent. A lelkipásztor szerint ez a kincs az Istentől jövő, gyerekekre háruló szeretet. A fiataloknak elmondta, hogy vár rájuk ez a világ, de mindvégig őrizni kell a kincset. Vajda Dániel a prédikáció zárógondolataként elmondta, hogy míg az emberrel jár az Isten, addig nincs ok az aggodalomra.
A prédikáció és ima után sor került a 19 ifjú tanúvallomására, melynek során kilenc lány és tizenegy fiú válaszolt a Heidelbergi Káté kérdéseire, illetve a Bölcs Salamonnak példabeszédeiből (Példabeszédek könyve) mondtak el egy-egy igét a bölcsességről.
Mindezek után következett a konfirmáció második része, az egyházi felhatalmazás kihirdetése és az úri szent vacsora vétele, melynek következtében a konfirmándusok teljes jogú egyházi tagokká váltak.
Az ünnep végén Vajda Dániel lelkipásztor átadta a fiataloknak a konfirmációs emléklapokat, hogy mindig emlékezzenek életük és a közösség ezen fontos eseményére.
A konfirmáció záróakkordjaként a konfirmándusok egy kis meglepetéssel (Balla Péter hegedült, Vigh Nikol pedig szavalt) hálálták meg a lelkipásztorok szeretetét és odaadását, amiről a kétéves konfirmációi előkészítő során tanúskodtak.
Az eseményen nem maradhatott el a közös fotózás és a csoportkép sem, de ezúttal, rendhagyó módon, az időjárási viszonyok miatt erre nem a templom előtt, hanem a templomban került sor.
A konfirmáció múltja
Kálvin János eszméi korán elterjedtek Magyarországon és Erdélyben. A magyar református egyház alapítója, Méliusz Juhász Péter több hitvallási iratot, egyházi rendtartást és számos más egyházi művet jelentetett meg.
A református egyház számára fontos mérföldkő volt az 1567-es Debreceni Zsinat, ahol elfogadták a II. Helvét Hitvallást és a Heidelbergi Kátét.
Annak ellenére, hogy már az egyház megalakulásakor foglalkoztak a gyerekek vallásos nevelésével, a XVI. – XVII. századokban nem volt különleges szertartása a gyülekezet felnőtt tagjává fogadásnak. A mai értelemben vett konfirmációról alig a XVIII. – XIX. századoktól beszélhetünk.
A konfirmációt, Európa-szerte a XVIII. században, a pietizmus (a XVII. és XVIII. század keresztény vallási megújító mozgalma, amely az evangélikus egyházban bontakozott ki. Elindítója Philipp Jacob Spener teológus.) tette általános gyakorlattá. Ennek az irányzatnak a hatására a konfirmáció Magyarországon is meghonosult.
Erdélyben alig a XIX. században terjedt el. Az erdélyi református egyházban a mai értelemben vett konfirmációt a Nagyajtai zsinat mondta ki, 1810-ben, az igazgatótanács pedig 1811-ben rendelte el. A konfirmáció két részből áll:
1. kétéves felkészítés után a konfirmándusok, a lelkipásztor kérdéseire felmondják a Kiskátét, illetve a Heidelbergi Kátét.
2. az egyházi felhatalmazás kihirdetése és az úri szent vacsora vétele.
A konfirmáció által megerősödik a hívek hite és egyházi értelemben teljes jogú tagjai lesznek a református egyháznak. A konfirmáció időpontja, pedig nagycsütörtök vagy nagypéntek volt. Később pedig egyéb időpontok is megjelentek. Manapság a konfirmációt virágvasárnap, pünkösd körül vagy pünkösdkor, illetve, augusztusban újkenyérkor tartják.
Az egyházi beavatás, még ma is, komoly mérföldkőnek számít. Konfirmációs ünnepségeket szerveznek, ahol pénzt és ajándékot kapnak az ünnepeltek.
Régebb, faluhelyen, a fiatalok csak az után mehettek bálba, hogy konfirmáltak.
Riti József Attila
A konfirmáció megtekinthető a lenti linken:
https://www.facebook.com/SzamosujvarvariReformatusEgyhazkozseg/videos/374409421244936/
