0
0
Hagyomány szerint, Erdélyben, november 1-én emlékezünk halottjainkra, függetlenül attól, hogy vallásunk ünnepnek tartja-e vagy sem. Így lesz ez Szamosújváron is, ahol megtelnek ma a temetők.
Idén a világítás egyik alapfeltétele a járványügyi intézkedések betartása, pontosabban a szájmaszk helyes viselése, és a 2 méter távolság betartása, ugyanis a temetők is közterületnek számítanak.
A világítás rövid története
A Mindenszentek (nov. 1) és a Holtak napja (nov. 2) vagy népiesen világítás, katolikus ünnepek. A protestáns egyházak nem tartják ünnepnek (kivéve az evangélikusokat melyek ünneplik a Holtak napját, de a Mindenszenteket nem). Ettől eltekintve, a reformátusok, katolikus hatásra gyertyagyújtással és virággal (krizantém) emlékeznek meg az elhunytakra. A világítás és az advent az egyedüli alkalmak, amikor a reformátusok gyertyát gyújtanak.
A Mindenszentek ünnepe 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként, de hivatalos ünnepnek VI. Gergely pápa rendelte el 835-ben.
A Halottak napját Szent Odiló clunyi bencés apát vezette be emléknapként 998-ban, azóta tartja ezt a napot a nyugati kereszténység.
Az ortodox egyházban 380-tól emlékeznek meg az összes vértanúról, de nem volt egységes dátum. A román ortodox egyház a pünkösdöt követő első vasárnapon tartja a holtak napját, de magyarlakta területen az ortodoxok is Mindenszentek napján világítanak.
A világítás nem keresztény eredetű, eredetét az ókori Rómában kell keresni, ahol február 21-én tartották és Parentalia volt a neve.
.
