0
0
Óriási humanitárius válságok elé néz Afrika és a Közel-Kelet Ukrajna orosz inváziója miatt. A konfliktus alapjaiban rengette meg a hidegháború után kialakult nemzetközi rendszert Európában, de a világ távolabbi pontjain is komoly következményei lesznek – derült ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Az ukrán válság hatása a Közel-Keletre és Afrikára című kerekasztal-beszélgetésén hétfőn, április 11-én.
Az MCC nyilvános előadásaival nyitni szeretne a helyi közösségek felé, hogy az oktatási tevékenység, a diákok tehetséggondozása mellett az érdeklődők szélesebb körének is hasznos, érdekes beszélgetéseket nyújtson – mondta el Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. „Igyekszünk aktuális, változatos témákat érinteni rendezvényeinken, és szeretnénk, hogy az MCC kiterjedt oktatói hálója által olyan neves előadók, kutatók jutnának el az erdélyi városokba, akik felkeltik a helyiek érdeklődését, és hasznos tudást nyújtanak, gyarapítják is a közösségeket” – tette hozzá. Az MCC a kolozsvári központ mellett más városok közösségeit is megszólítaná: április elején Nagyváradon és Szatmárnémetiben rendeztek előadásokat a helyi MCC-központokban, a hónap végén pedig folytatódik a Transylvania Lectures sorozat Kolozsváron Charles Crawford volt diplomata előadásával.
A kolozsvári MCC-központban ezúttal dr. Nagyné Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa és dr. Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, az MCC Migrációkutató Intézetének kutatási igazgatója osztották meg gondolataikat a címben szereplő témáról. A beszélgetés moderátora, dr. Szenkovics Dezső, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának dékánja a háború következményeiről, a várható válságokról és a nemzetközi helyzet alakulásáról kérdezte a szakembereket.
Dr. Nagyné Rózsa Erzsébet elmondta, látványos sérülése folyik annak a második világháború óta fennálló alapelvnek, hogy erőszakkal nem lehet területet szerezni. Az előadó rámutatott: tagadhatatlan, hogy a szemünk előtt születik az ukrán nemzet, és maga Putyin a keresztapja. Kialakul az ukrán területi államhoz ragaszkodó ukrán nemzeti identitás, amely akár ukrajnai oroszokat vagy másokat is magában foglal. A folyamat már a Szovjetunió felbomlásakor elkezdődött, a jelenlegi háború azonban óriási lökést ad. Eközben az Oroszországra kiszabott szankciók hatása még kérdéses. A Közel-Keleten is próbálkozott ilyen megoldásokkal a nemzetközi közösség, azonban leginkább az egyszerű állampolgároknak okoztak nagy károkat.
Az elhúzódó konfliktusnak globális következményei is vannak: az érintett felek nagy műtrágya- és gabonaexportőrök, a Közel-Keleten és Afrikában pedig a lakosság óriási hányada él szegénységben. Az államok szigorúan osztják be az alapvető élelmiszerek adagolását, de nem tudják sokáig fenntartani a dotációt. Százmilliós nagyságrendről van szó: ha az államvezetéseknek nem sikerül ennyi embernek élelmiszert biztosítaniuk, kenyérlázadások, polgárháborúk törhetnek ki. Oroszország megítélése amúgy nem rossz a térségben, hiszen az amerikaiak fokozatos kivonulásával a vezetők az oroszok felé fordultak gabonáért, fegyverekért, atomtechnológiáért.
A harmadik világban hidegháborús struktúrákat kezdünk látni – fűzte hozzá dr. Marsai Viktor. Az afrikai országok nem köteleződnek el egyik oldalra sem, hiszen Oroszország szisztematikusan építkezik a térségben: megtalálják a réseket a gazdaságban, bevonulnak, és vigyáznak rá, hogy ne szóljanak bele a politikába. Az élelmiszerek és energiahordozók árának növekedése már a háború előtt beindult, így nem tudhatjuk, mekkora lesz még ezután a kár. Azokban az országokban, ahol belső konfliktusok zajlanak (például Szomália vagy Szudán), máris közel vannak az éhséglázadáshoz és konkrét éhínséghez. A nemzetközi segélyszervezetek világszerte 80 millió ember napi ellátásához járulnak hozzá, az árnövekedésekkel azonban vagy kevesebb embert látnak majd el, vagy ugyanannyian kapnak majd kevesebb élelmet. Eközben a demográfiai, gazdasági folyamatok alakulása, a klímaváltozás tempója sem ad okot az optimizmusra. Humanitárius válság következik, hiszen a legnagyobb donoroknak, a nyugati államoknak most a négymillió ukrán menekült ellátásával is számolniuk kell.
MCC
