0
0
Borcsa Imola
Borcsa Imola, a Művész?beugró legújabb meghívottja Kézdivásárhelyen született és tanulmányai alapján gyógyszerész. 2014-ben indult írói pályafutása, azóta rendszeresen publikál novellákat. Legutolsó műve a 2020-ban megjelent Magnébéhat novelláskötet. Rendszeresen publikál a Helikon irodalmi folyóiratban. Egy alkalommal Szamosújváron is járt, a Helikon író-olvasó találkozóján.
2017-ben megkapta az Irodalmi Jelen folyóirat Debüt-díját, majd pedig 2019-ben a Székelyföld kulturális folyóirat által létrehozott Szabó Gyula-emlékdíjat.
***
Művész?bugró
Hétfőn este, a beharangozott időpontban közvetítették a Téka Alapítvány Facebook oldalán a Művész?beugró legújabb epizódját, melynek meghívottja Borcsa Imola írónő volt. Az írónőt Márton Evelin magyar író és rádiós szerkesztő kérdezte.
Az interjú elején az írónő elmondta, hogy nehezen nevezheti magát írónak, mert eddig csak egy könyve jelent meg és szerinte az még nem jogosít fel senkit erre a titulusra. Márton Evelin kérdésére elmondta, hogy nem gondolt arra, hogy elköltözzön az országból és hosszabb ideig máshol éljen, de egyetem végén felmerült benne a kérdés, hogy hogyan boldogulna el külföldön. Ötödéven volt alkalma Portugáliába menni Erasmus ösztöndíjjal és így kipróbálhatta a külföldi életet. Borcsa Imola szerint külföldi tartózkodása azért telt jól, mert tudta, hogy ez egy véges időszak volt. Azt is hozzáfűzte, azzal a tudattal tért vissza, hogy magyar nyelvterületen kell letelepedjen, mert fontos számára, hogy a kultúrához magyar nyelven tudjon hozzáférni.
A moderátor kérdésére válaszolva elmondta, hogy számára a haza Erdélyt és az itteni zsongást jelenti.
A meghívott a folytatásban elmondta, hogy nagyon érdekli a pszichológia, a szociológia, a természettudományok, az ember és az emberi test működése. Ezek azok, amik le tudják nyűgözni, de sajnálatára már nincs ideje tanulásra, mert ott a munkája.
A beszélgetésből Borcsa Imoláról azt is megtudtuk, hogy kamaszkorában biztos volt benne, hogy nem lesz gyógyszerész, de amikor szakmát kellett válasszon akkor e mellett kötött ki. Elmondása szerint nagy tervei nem voltak, de az írás mindig ott motoszkált benne. Középiskolás korában jelentek meg első novellái az iskolai lapban, illetve a Háromszék napilap diák mellékletében. Társai és ismerősei bátorították az írásra, de a legjobban az apja örül annak, hogy írással is foglalkozik, mert már nagyon korán látta benne a tehetséget.
Másodéves egyetemi hallgató korában jelentkezett egy kreatív írásműhelyre, amit végig csinált, de nagyon hosszú ideig nem írt, mert elmondása szerint nem volt mondanivalója. Végül amiután elkezdett írni, több szövege is megjelent a Helikon irodalmi folyóirat A nagy kilometrik című rovatában.
Fontos mérföldkő volt írói pályafutásában Antal Balázs és a Független Mentorhálózat, amely egy kötetet publikált, amelyben Borcsa Imola írása is megjelent.
A címválasztással kapcsolatban elmondta, hogy az elején nagyon könnyen meg tudta választani írásai címeit, de az utóbbi időben már nem megy ilyen könnyen, ezért a címválasztást rábízza a szerkesztőre.
Legújabb könyvének a központi témája a pletyka. Márton Evelin kérdésére elmondta, hogy előbb volt meg a téma és aköré építette az írásait. A téma onnan adódott, hogy amikor Kolozsvárról hazaköltözött Kézdivásárhelyre rájött, mennyire pletykálnak a kisebb településeken.
További terveiről elmondta, hogy az utóbbi időben rövid történeteken dolgozott, de elkezdett nagyobb dolgokban is gondolkodott, de részletekről nem beszélt.
Az utolsó kérdésre válaszolva elmondta, hogy nincs semmi köze Szamosújvárhoz és nagy történetei sincsenek ezzel kapcsolatban, viszont fontos számára a város, ugyanis itt volt élete első felolvasása, ami nagyon stresszes volt számára.
Az interjú után az írónő felolvasta egyik művét, a Kráter című novellát.
Végezetül mindenkit arra buzdítok, hogy hallgassa végig a beszélgetést, mert nagyon tanulságos.
RJA
Borcsa Imola írásai elolvashatók a linkre kattintva
https://www.helikon.ro/author/borcsa-imola/
Legújabb könyve megrendelhető a Booklineről:
A teljes interjú megtekinthető a lenti videóban:
