0
0
A válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány közös szervezésében, a táncházmozgalom 50 éves fennállása alkalmából, május 7. és 8. között Szék községben megszervezi az első Széki Szabadegyetemet.
A táncházmozgalom 50. születésnapja alkalmával szervezett szabadegyetem szakmai fórumokat, előadásokat tartalmaz majd, de nem marad majd el a tánc és a jókedv sem.
A szervezők szerint a rendezvény célja: „megtölteni Szék faluját minőségi programokkal, régen látott ismerősökkel, tánccal és zenével, feleleveníteni azt a hangulatot, amelyből a fél évszázados táncházmozgalom ered.”
A Széki Szabadegyetem programját és részleteket még nem közöltek, de ígéretük szerint hamarosan megteszik, addig is arra kérik az érdeklődőket, hogy mentsék el a dátumot. Amint nyilvános lesz a részletes program lapunkban is közöljük, május 7. és 8. között pedig a Széki Szabadegyetemen is jelen leszünk.
Annak érdekében, hogy időben értesüljenek a részletekről, kövessék a Széki Szabadegyetem Facebook eseményét (https://www.facebook.com/events/908079449857893/), illetve lapunkat (www.kozlony.ro) és lapunk Facebook oldalát (https://www.facebook.com/szamosujvarikozlony)
A rendezvény támogatója Emberi Erőforrások Minisztériuma.
50 éves a táncházmozgalom
A táncházmozgalom 1972. május 6-án született, a Liszt Ferenc-téri Könyvklubban, a mai Írók Boltjában, négy vezető táncegyüttes összefogása következtében, Sebő Ferenc (Kossuth-díjas énekes, dalszerző, népzenész és népzene kutató), Novák Ferenc – tata (Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar koreográfus, rendező, etnográfus), Halmos Béla (Széchenyi-díjas magyar népzenész, népzenekutató, hegedűtanár) és Martin György (néprajzkutató) részvételével.
A korabeli rendezvény házigazdája a Bihari Együttes volt, a talpalávalót pedig Sebő Ferenc, Halmos Béla és Éri Pál (Muzsikás) húzták.
Az első táncházak privát rendezvények voltak, de nagy népszerűségnek örvendtek, egyre több járókelő nézet be az ablakon, így Sebő Ferenc, Timár Sándor (Kossuth-díjas magyar koreográfus, táncpedagógus; a Csillagszemű Gyermektáncegyüttes alapítója és a bartok Együttes akkori vezetője) Halmos Béla és Martin György jó ötletnek tartották nyilvános rendezvénnyé tenni, ami meg is történt.
A 70-es évek Budapestjén három helyen is működött a táncház:
- Fővárosi Művelődési Ház: amit havonta egyszeri alkalommal rendeztek meg.
- A Budapesti Műszaki Egyetem „R”-klubja: ami lényegesen kisebb méretű táncház volt.
- A Zuglóban található Kassák Művelődési Ház, avagy közismertebb nevén a Kassák-klub: amely, mint a Sebő-együttes klubja működött.
A nagy népszerűségnek örvendő táncházmozgalom futótűzként terjedt el az országban, egyre többen művelték, amatőr táncegyüttesek és zenekarok jöttek létre minden magyarországi városban.
Az erdélyi táncház
Nemsokkal a táncházmozgalom születése után, 1977 februárjában, megszületett az erdélyi táncház. A pontos dátum nem ismert, csak annyit tudhatunk meg a Könczei Csongor által szerkesztett A 40 éves kolozsvári táncház sajtókronológiája I. (1977-1990) című kötetből, hogy egy csütörtöki napon: „a táncház 1977 februárjának egyik csütörtökjén nyílt meg…”
Az első táncházakat a Bábszínház klubtermében, a Dákművelődési ház tánctermében, majd pedig egy rövid ideig a Vasas Otthonban tartották, ahol a Bodzafa együttes muzsikált. Az együttes tagjai Székely József (hegedű), Szepi Dezső (kontra) és Könczei Árpád (cselló) voltak. Kezdetben főleg mezőségi és széki táncrendeket húztak. A zenekarnak a kezdetektől fogva volt énekesnője is, Panek Kati színművésznő személyében, aki többek között balladákat hozott a közönség elé.
A Bodzafa zenekar tagjai nem csak egyszerű zenészek voltak, ugyanis Kolozs megye falvaiban gyűjtötték az autentikus folklórt. A városi táncház alakításának ötlete, mint közművelődési forma annak következtében született, hogy Széken jártak, az ottani táncházban. A későbbiekben a táncházak helyszíne a monostori kultúrotthon lett, az intézmény vezetőinek jóindulatából.
A Kolozsvárról indult táncházmozgalom lassan elterjed Erdély más településeire is. 1977 szeptemberében már Csíkszeredában is működött, majd pedig Marásvásárhelyen és Székelyudvarhelyen is megalakult.
1978. május 5-én egy második táncház is nyílt Kolozsváron, a Vasutas (CFR) klubban, ahol más tájegységek táncait is lehetett tanulni, elsőként gyimesit. Ebben a táncházban, a már említett Bodzafa mellett, az Ördögszekér és a Harmat együttesek is zenéltek. A Vasutas-klubban szervezett táncházakban a gyimesi táncok betanításához besegítettek Kallós Zoltán és Beke György is.
Pár évvel a táncházmozgalom születése után, 1978. szeptember 23. és 24. között Székelyudvarhelyen megszervezték az első találkozót, ahol a táncház-zenekarok mellett mérai, széki, visai, magyarszováti és más, az erdélyi magyar néptánc szempontjából jelentős falvak táncosai is részt vettek. A hetvenes évek végén az Electrecord bukaresti hanglemezház kihasználta a mozgalom népszerűségét és több táncházlemezt jelentettet meg. A táncház népszerűségének növekedésében fontos szerepet játszott a román televízió (TVR) magyar adása által, 1977-től közvetített Kaláka nevű műsora is.
Az erdélyi táncház egyik fontos központja lett Kolozsvár, ahol 1981-től kezdődően a gyerekek számára is szerveztek táncházat, „aprók tánca” néven.
Az egyre nagyobb népszerűség miatt a román államapparátus szemébe gyanússá vált a mozgalmon, így 1983-ban betiltották, de titokban több helyen szerveztek kisebb táncházakat.
Az 1989-es rendszerváltozás után azonban újjászületett a mozgalom Erdélyben és egyre több zenekar és néptáncegyüttes jelent meg. Egy ilyen volt a szamosújvári Kaláka is.
Napjainkban a táncház nemzetközi mozgalommá nőte ki magát. A világ minden pontján művelik, 2011. november 25-én pedig az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága felvette a „Legjobb megőrzési gyakorlatok” regiszterébe a táncház módszerért, amely a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje.
Az erdélyi táncház történetéről az alábbi linken olvashat:
A mozgalom 50. évfordulója alkalmával a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete február 2-án egy konferenciát tartott, ami megtekinthető a lenti videóban:
Riti József Attila
