0
0
Köztudott, hogy február 24-őn hajnalban, az orosz légierő megtámadta Ukrajna fontosabb katonai célpontjait és repülőtereit. Február 25-én a célpontok közé kerültek az ipari és energetikai létesítmények is. A témában sok hír született, minden sajtóorgánum bőven tárgyalt az ukrán háborúról. A Szamosújvári Közlöny napi egy-két összefoglalót közöl majd a szomszédos országban fennálló állapotról, azzal a céllal, hogy olvasóink tisztán lássák a történéseket és amennyiben lehet elkerüljük az állhírek terjedését.
A háború kitörése előtt több figyelmeztetés is megjelent, amely szerint Oroszország csapatokat mozgósít az orosz – ukrán határra, elnöke, Vlagyimir Putyin pedig Ukrajna inváziójára készül, de nem sokan gondolták, hogy ezt meg is teszi. E sorok szerzője is kételkedett benne, Putyin fenyegetését csak erőfitogtatásnak gondolta. Az európai kormány és államfők rendre Moszkvába utaztak, hogy jobb belátásra bírják az orosz elnököt, de az utóbbi napok történései azt bizonyítják, hogy ezek a találkozók nem érték el céljukat.
A háború mintegy meglepetésszerűen február 24-én hajnalban kezdődött, ahogy a bevezetőben is írtuk, katonai célpontok és repülőterek támadásával. A legtöbb célpont Kijevben és kelet Ukrajnában volt, de bombatámadást kapott például a nyugat ukrajnai Ivano Frankivszk repülőtere is (ez volt az egyetlen nyugat ukrajnai célpont).
A támadás hírére az ukrán elnök, Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij kihirdette a hadiállapotot, megtiltották a 18 és 60 év közötti férfiaknak, hogy elhagyják Ukrajnát, majd elrendelték az általános mozgósítást, mely a már említett 18 és 60 év közötti férfiakat érinti.
A háború előzményei
Kétségen kívül, hogy Oroszország az agresszor, de a helyzet kialakulásáért minkét félnek megvan a maga hibája. A Nyugat és USA ösztönzésére Ukrajna nyugat felé kanyarodott, ami nyilván nem tetszett Oroszországnak, mely szerette volna, ha északi szomszédunk az ő holdudvarában maradna.
A helyzet a Majdannal éleződött, akkor ütötte fel csíráit a mostani konfliktus, ugyanis a kijevi Majdan téren szervezett tüntetések hatására (2013. november 21 – 2014. február 23) megbukott az oroszbarát Viktor Ianukovic elnök és előrehozott választásokat rendeltek el, melyen az EU barát erők győztek. A tüntetéseket az a tény váltotta ki, hogy Ianukovic nem írta alá a Társulási Megállapodást az Európai Unióval. A tüntetések nem feltétlenül voltak békések, ugyanis az elnök utasítására a rendfenntartó erők több alkalommal is rálőttek a tüntetőkre.
Az Euromajdan mozgalom és Ukrajna nyugat felé fordulása következtében az oroszok által többségben lévő kelet ukrajnai területeken oroszbarát tüntetések és zavargások ütötték fel fejüket. Ugyanennek hatására 2014 tavaszán az orosz többségű Krími Autonóm Köztársaság orosz vezetői kinyilvánították az un Krími Köztársaság függetlenségi szándékát Ukrajnától, majd egy vitatott népszavazás következtében (2014. március 16) ezt meg is erősítették. A népszavazás hatására Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin kiadott egy rendeletet mely elismerte a területet függetlenségét. A Krím vezetői kérésére, két nappal később, március 18-án az orosz elnök jóváhagyta azt a szerződést mely az Orosz Föderációhoz csatolta a Krím félszigetet.
A félsziget csatolása után felerősödtek az oroszbarát tüntetések és zavargások Kelet Ukrajnában, majd ezek 2014 áprilisában, a Donyecki medencében polgárháborúba torkoltak, az ukrán kormány és a szakadárok között, az utóbbiak pedig két szakadár köztársaságot is kikiáltottak: a Donyecki Népköztársaságot és a Luhanszki Népköztársaságot. A szakadárok mindezeket népszavazással próbálták legitimálni, amit 2014. május 11-én szerveztek. A népszavazást azonban sem Ukrajna, sem pedig a nemzetközi közösség nem ismerte el.
A felek közötti polgárháború 2015-ig zajlott, amikor aláírták a minszki egyezményt, amely szerint a két terület különleges statútumot kaptak volna Ukrajnában. A megállapodást azonban sohasem tudták betartani, a harcok is többször kiújultak, több alkalommal kellett a fegyverszünetet aláírni, legutóbb 2016 januárjában. Az akkori fegyverszünetet többé kevésbé betartották a felek.
A polgárháborúval párhuzamosan az ukrán parlament által kiadott kisebbségi törvény korlátozta a kisebbségek jogait, melynek következtében az országban megszűnt a magyar, a román és az orosz nyelvű oktatás.
Az ukránok és az oroszok közötti feszültséget fokozta az, hogy az ukránok azzal vádolták az oroszokat, hogy csapatokkal és felszereléssel támogatják a szakadárokat, az oroszok pedig népírtással vádolják az ukránokat.
A háború kitörése és első napjai
Az elmúlt hetekben egymást követték a figyelmeztetések mely szerint Oroszország invázióra készül, ezeket a híreket még az ukrán elnök is alaptalanoknak nevezte és hozzátette, hogy a két állam között nem feszültebb a kapcsolat mind az elmúlt években.
A helyzet február 21-én kezdett fokozódni, amikor az orosz elnök elismerte a két szakadár köztársaság (a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság) függetlenségét, majd pedig békefenntartó küldetés címszó alatt az orosz hadsereg bevonult a két államba.
Február 22-én az orosz Szövetségi Tanács engedélyezte Putyinnak, hogy Oroszország határain kívülre küldhesse csapatait. Az ukránok válasza azonban hamar érkezett, szükségállapotot és az ukrán tartalékosok besorolását rendelte el.
Február 24-én hajnalban, orosz idő szerint 6:00 (Romániában 5:00) órakor egy korábban felvett beszédet sugározott az orosz köztévé, melyben Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy csapatokat küld Kelet Ukrajnába. Ezzel egyidőben robbanásokat jeleztek Ukrajna számos városában: Kijevben, Odesszában, Harkivben, de egyéb városokban is. Az ukrán határőrség jelentése szerint orosz szárazföldi csaptok lépték át a határt és több nagy város (Kijev, Harkiv, Odessza, Mariuopol stb) felé vették az irányt.
Az invázió három oldalról indult: délről (Krím), keletről (Harkiv környéke) és északról (Fehéroroszország felől). Kezdetben úgy tűnt, hogy az orosz csapatok könnyen elérnek és bevesznek minden célpontot, de az ukrán hadsereg ellenállásába ütköztek. Végül a nap második felében, 16:00-17:00 óra körül elfoglalták az egykori Pripjatyot, a csernobili atomerőművet és környékét, majd később pedig a Hosztomeli nemzetközi repülőteret, amit este visszavettek az ukránok. Később azonban az oroszok visszavették a repülőteret és elesett a román felségvizek melletti Kígyók szigete is.
Az invázió első napján elindult a menekültáradat, estére nem kevesebb mint 100 ezer ember hagyta el az országot Lengyelország, Magyarország, Románia és Moldávia felé. A menekültek száma megnövekedett a következő napokra, a szakértők 5 millióra saccolják majd számukat. Érdemes elmondani, hogy Ukrajnából főleg csak nők, gyerekek és idősek menekülnek, ugyanis a 18 és 60 év közötti férfiaknak a kormány megtiltotta, hogy elhagyják az országot.
A háború második éjszakája sem telt csendesebben, az oroszok iszkander rakétákkal támadták a nagyvárosokat, a legnagyobb támadás Kijevet érte, ugyanis Putyin terve az, hogy kiiktassa az ukrán elnököt és kormányt, melynek helyébe egy oroszbarát bábkormányt neveznek ki, hogy Ukrajna újra kelet felé kanyarodjon.
Február 25-én Kijev határánál és egyes lakónegyedeiben megjelentek az orosz harckocsik, az ukránok pedig fegyvereket és Molotov koktélokat osztogatnak a civileknek.
Az ukránok heves ellenállásának köszönhetően az oroszok előrenyomulása mindenhol lassult, vagy megált. Továbbá este az ukrán elnök visszautasította USA javaslatát, mely szerint segítenének kimenekíteni öt Lengyelországba. Állítólagos válasza az volt, hogy fegyverekre van szüksége, nem pedig sétára.
Ezen a napon a béketárgyalások lehetősége is felmerült, az oroszok Minszket, az ukránok pedig Varsót javasolták, de a háborús felek nem tudtak megállapodni a helyszínről.
Február 26-án hajnalban az addigi legnagyobb bomba és rakétatámadást indították az oroszok Ukrajna ellen. Megpróbálták kiiktatni a közvilágítást is, de nem jártak sikerrel, az ukrán légierő pedig pár orosz vadászgépet lelőttek.
Az események előrehaladtával már egyre kevesebben szimpatizálnak Putyinnal, ugyanis számos civil áldozata lett a háborúban, hajnalban egy 20 emeletes lakóházba csapódott egy iszkander rakéta.
Az utcai harcokkal párhuzamosan egyre gyakrabban szól a légiriadó a műveleti területekké vált városokban, az emberek pedig, akik nem az utcán harcolnak, a metró alagútjába menekülnek.
Az orosz hadsereg a Fekete-tengert is műveleti területté alakította, minden hajónak megtiltotta azt, hogy a tenger északi területén közlekedjen, ellentétes esetben ellenségnek tekintik őket.
Az EU, az USA, Nagy Britannia és a világ különböző államai sorra vezetik be a szankciókat Oroszország ellen, illetve lőszert, pénzt és fegyvereket küldenek Ukrajnának.
Szijártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter személyében a magyar kormány Budapestet ajánlotta a béketárgyalások helyszínéül, de egyelőre erre nem jött válasz Putyin részéről.
Egyelőre kizárt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen, így jelenleg senki sincs veszélyben az Európai Unió területén.
Riti József Attila
